Ugrás a tartalomhoz

Mikes Kelemen (honvédtiszt)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Mikes Kelemen (zabolai) szócikkből átirányítva)
Mikes Kelemen
Született1820. december 3.
Szék község
Meghalt1849. január 21. (28 évesen)[1]
Nagyszeben[2]
Állampolgárságamagyar
Halál okaharc
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikes Kelemen témájú médiaállományokat.
Zabolai Mikes Kelemen portréja

Gróf Mikes Kelemen (Szék, 1820. december 3.Nagyszeben, 1849. január 21.) honvédtiszt, lovássági főparancsnok.

Családja pályakezdése

[szerkesztés]

A gróf zabolai Mikes család sarja. Apja gróf zabolai Mikes István (1789-1836), anyja báró lengyelfalvi Orbán Klára (1790-1872) volt. Tanulmányait a kolozsvári királyi líceumban, majd a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémián végezte. 1837-ben belépett a császári hadsereg 4. (Sándor) huszárezredébe, de négy év múlva hadnagyi rangjának megtartásával kilépett. 1844. január 18-án feleségül vette gróf Mikó Rozáliát, gróf Mikó Miklós leányát.[3]

Szerepe az 1848–49-es szabadságharcban

[szerkesztés]

1848. április 3-án részt vett Kolozs vármegye közgyűlésén, amely Magyarország és Erdély uniója mellett foglalt állást.[4] 1848 július végén Kolozsváron egy önkéntes lovascsapat szervezésébe kezdett, és augusztus 23-tól főszázadosi rangban e lovascsapat első századának parancsnoka lett.[5] Szeptemberben gróf Bethlen Gergellyel A Kossuth-huszárság szervezői felszólítása címmel felhívást tett közzé, amelyben felszólítja azon polgártársait, „kik lovakat tenyésztenek, kiknek lovuk van és a lovaglás mesterségében bármennyire is jártasok” jelentkezzenek egy „Kolozsvártt összegyülendő lovas sereg felállítására”, mert „magyarhon minden polgárai” kötelessége, hogy „annak védelmére és fenntartására, saját érdeköket félretéve tettlegesen és elszántsággal fellépjenek”[6] E felhívásnak is köszönhetően a Kossuth-huszároknak, vagy Kossuth-lovagoknak nevezett csapat egy osztályra (két századra) bővült. Mikes Kelement ekkor őrnaggyá és osztályparancsnokká léptették elő.[7] A szervezés során ellentétbe került Berzenczey László kormánybiztossal, akit augusztus 18-án bízott meg Kossuth Lajos egy Székelyföldön toborzott önkéntes lovascsapat felállításával. Berzenczey a Kolozsváron szervezett lovascsapatokat is saját parancsnoksága alá szerette volna helyeztetni, amit Mikes Kelemen és Bethlen Gergely is elutasított.[8] 1848 októberében megkezdődött a Berzenczey László és Mikes Kelemen által felállított önkéntes lovascsapatok reguláris huszárezreddé való átszervezése,[9] és november 1-jén[10] Mikes Kelemen ezredesi rangban ennek az alakulatnak lett a parancsnoka. Az így létrejött 15. huszárezredet a szabadságharc huszárezredeinek történetében egyedülálló módon öt osztályosra, azaz tíz századból állóra tervezték, 1848 decemberében, Bem vezérőrnagy erdélyi hadjáratának kezdetekor azonban ebből még csak három század volt felszerelve. A Mátyás-huszárok már december 20-án, a hadjárat első jelentősebb ütközetében, a zsibói ütközetben kitüntették magukat. Az ezred a január elején csatlakozott negyedik századdal együtt két osztályra bővülve harcolta végig a hadjáratot.[11] Mikes Kelemen dandárparancsnokként sikeresen harcolt az észak-erdélyi hadjáratban, és Bem az erdélyi hadsereg lovassági parancsnokává léptette elő. A Beszterce-vidék visszafoglalásakor elnöke lett annak a bizottmánynak, melynek feladata volt a magyar kormány elleni lázadásban részt vettek megbüntetése.[12] A bizottmány ki is végeztetett egy Berthleff nevű szász tanítót, aki folyamodványokat írt Karl von Urban ezredeshez.

Nagyszeben első – sikertelen – ostrománál, ágyúgolyótól eltalálva esett el.

Emlékezete

[szerkesztés]

Az Országos Honvédelmi Bizottmány 1849. február 16-án közleményt adott ki Mikes Kelemen és Térey Károly hősi haláláról, amely a Közlöny aznapi számában jelent meg. Ebben közlik Bem vezérőrnagy Mikes Kelemen özvegyéhez írt levelét is, amely többek között a következő sorokat is tartalmazza: „Benne szemléltem azon férfiut, kire Erdély ügyeinek vezérletét bíztam volna, ha kötelességem másfelé szólít vala, s épen azon ponton valék, hogy tábornokká leendő kineveztetését kérjem.”[13]

Holttestét Zabolán a Mikes család sírboltjában helyezték örök nyugalomra. A kriptát 1944 őszén a falubeliek feldúlták. Mikes Kelemen emlékét ma a zabolai Mikes-kastély parkjában egy 1989 után felállított kopjafa őrzi.[14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10524.htm, Mikes Kelemen, gróf, 2017. október 9.
  2. Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2022. november 1.)
  3. Magyar nemzetségi zsebkönyv 469. o.
  4. Egyed Ákos 86. o.
  5. Bona Gábor 217. o.
  6. Kővári László 77–78. o.
  7. Bona Gábor 518. o.
  8. Egyed Ákos 209. o.
  9. Kedves Gyula 60. o.
  10. Bona Gábor 518. o.
  11. Kedves Gyula 60. o.
  12. Süli Attila 341. o.
  13. KLÖM XIV. 260. dokumentum: Debrecen, 1849 február 16. A Honvédelmi Bizottmány közleménye Mikes Kelemen ezredes és Térey Károly főhadnagy hősi haláláról
  14. Pozsony Ferenc Ágyú, bátorításnak fejezet

Források

[szerkesztés]