Ugrás a tartalomhoz

Migray József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Migray József
Született1882. március 9.[1]
Nagykőrös[1]
Elhunyt1938. december 12. (56 évesen)[2]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Halál okaszívizombántalom
SírhelyeFarkasréti temető (34/2-1-20)[3][4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Migray József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Migray József (Nagykőrös, 1882. március 9.Budapest, 1938. december 12.)[2] költő, újságíró, műfordító, történész. Számos szocialista irányú könyvet, füzetet írt, és fordított.

Életútja

[szerkesztés]

Migray József és Zsoldos Klára fia. Pályáját kőművesként kezdte, volt lakatos művezető Budapesten, egy ideig pedig a fővárosban tanított. Később Aradra került tanárnak. Budapesten és Brassóban dolgozott újságíróként, s volt az Athenaeum nyomda korrektora is. 1897-ben szerkesztette az első ifjúmunkáslapot, az Előrét. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom kormánybiztosa, a Tanácsköztársaság alatt a földművelésügyi népbiztosság osztályvezetője volt. A Tanácsköztársaság bukását követően börtönbe került. Miután kiszabadult, a Népszava munkatársaként dolgozott. 1928-ban lépett ki a szerkesztőségből, Peyer Károllyal összekülönbözött, s így az Magyarországi Szociáldemokrata Párt kizárta soraiból. Próbálkozott létrehozni egy centrista pártot, ám az erre vonatkozó sikertelen kísérlete után jobbra tolódott és a Nyilas Párttal került kapcsolatba. Halálát szívizom-elfajulás okozta. Felesége Hermann Janka Dorottya volt.

Művei

[szerkesztés]
Arcképe a Tolnai világlexikona munkatársai között

Saját könyvek, füzetek

[szerkesztés]
  • Vörös zászló alatt. Költemények [1897–1899], A "Népolvasótár" Kiadása, Budapest, 1900.
  • Forrongás, »Árpád« Könyvnyomda, Budapest, 1903. (versek)
  • Anarkizmus, Politzer Zsigmond Kiadása, Budapest, 1904. (Migray Józseffel és Schmitt Jenővel közösen)
  • A fogalmazás tanításáról. Különlenyomat a »Népművelés«-ből, Franklin-Társulat, Budapest, 1908.
  • A szociális kérdések, az iskola és a tanítóság. A budapesti tanítótestület elemi iskolai körének 1910. október hó 6-iki közgyűlésén tartott felolvasás, A Szerző Kiadása, Budapest, 1911. (Modern pedagógiai könyvtár)
  • Népek, nemzetek és kultúrák. Különlenyomat a »Népművelés«-ből, Korvin Testvérek Kiadása, Budapest, 1915.
  • Magasban. Költemények, Táltos Kiadás, Budapest, 1918.
  • Szocializmus és népnevelés Az oktatásügy reformjának alapkérdései, A Táltos Kiadása, Budapest, 1919. (Táltos könyvtár 5-7.)
  • A vallás válsága, A Táltos Kiadása, Budapest, 1919. (antiklerikális vitairatok, Táltos könyvtár 14-15.)
  • Mit akarunk hát: Kié legyen a föld, Világosság Nyomda, Budapest, 1919.
  • A vörösőr kis tankönyve, Pesti Könyvnyomda, Budapest, 1919. (Vörös őrség országos főparancsnokságának könyvtára)
  • Egy keresztényszociális állam története. A jezsuiták köztársasága Paraguayban: 1609–1768, Népszava Kiadása, Budapest, 1923.
  • Az Internacionálé története I–II., Népszava Kiadása, Budapest, 1924. (Munkáskönyvtár 44.)
  • Az egyház, a munkáskérdés és a keresztényszociális szakszervezetek, Népszava Kiadása, Budapest, 1925. (Szocialista agitációs iratok)
  • A marxizmus csődje: a szocializálási elmélet a gyakorlatban, Stephaneum Nyomda, Budapest, 1932.
  • Mit akar a Magyar Nemzeti Szocialista mozgalom?, A Magyar Nemzeti Szocialista Párt Kiadása, Budapest, 1936.

Tanulmányok más művekben

[szerkesztés]

Kisebb tanulmányai jelentek meg a Népszava naptára több évfolyamában (pl. 1917, 1918, 1926, Népszava-Könyvkereskedés, Budapest). Verseiből többet a Harcos énekek – Szabadságdalok, versek, szavalatok gyüjteménye antológia is közreadott (szerk. Szakasits Árpád, Népszava Könyvkereskedés, Budapest, 1926). Munkatársa volt a Tolnai világlexikonának (Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1912–1919).

Bevezetést írt:

  • Schmitt Jenő: Művészet, etikai élet, szerelem, A Táltos Kiadása, Budapest, 1917.
  • Maxim Gorkij: A besugó. Regény, ford. Róna István, Anonymus Könyvkiadó, Budapest, 1924. (Orosz Irók Remekei-sorozat)
  • Nikoláj Gogoly: Tanyai esték, ford. Kiss Dezső, A Népszava Kiadása, Budapest, 1925.

Műfordításai

[szerkesztés]
  • Schmitt Jenő Henrik három előadása: Tolsztoj – Nietzsche – Ibsen, Ifj. Nagel Ottó Könyvkereskedése, Budapest, 1911.
  • Max Beer: A szocializmus és a társadalmi harcok története I–V., Népszava-Könyvkereskedés, Budapest, 1922–1926.[5]
  • Multatuli: Max Havelaar vagy a holland kereskedelmi társaságok kávéárverései, Népszava-Könyvkereskedés, Budapest, 1924.
  • James Ramsay MacDonald: Szocializmus és társadalom, Népszava-Könyvkereskedés, Budapest, 1925.
  • Bernstein Ede: Mi a szocializmus?, Népszava-Könyvkereskedés Kiadása, Budapest, 1932. (Szocialista agitációs füzetek 29.)

Szerkesztései

[szerkesztés]

Szerkesztette Takács Máriával a Mesekincs I. A világ népeinek meséiből – Első könyv című művet (Népszava-Könyvkereskedés Kiadása, Budapest, 1923).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. február 24.)
  2. a b Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 284/1938. folyószáma alatt. FamilySearch. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
  3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  5. Archivált másolat. [2022. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 24.)

Források

[szerkesztés]