Mickey Gilley

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mickey Gilley
1970
1970
Életrajzi adatok
Születési névMickey Leroy Gilley
Született1936. március 9.[1][2]
Branson
Elhunyt2022. május 7. (86 évesen)
Branson
Házastársa1953: Geraldine Garrett
1962: Vivian McDonald
2020: Cindy Loeb
Gyermekei3
Pályafutás
Műfajokcountry
Aktív évek1957-2022
Hangszer
Díjakcsillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán
Tevékenység
Kiadók
A Wikimédia Commons tartalmaz Mickey Gilley témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mickey Gilley (Branson, 1936. március 9. – Branson, 2022. május 7.) amerikai countryénekes, dalszerző.

A Redneck Country Clubban, 2018-ban

Pályafutása[szerkesztés]

Gilley gyerekkorában unokatestvéreivel, Jerry Lee Lewisszal és Jimmy Swaggarttal zenélt. A templomban gospel, az iskolai bulikon Boogie-woogie szólt. Korán megnősült, otthagyta az iskolát, és alantas munkákat vállalt. Miután Jerry Lee Lewis a rock and roll egyik legnagyobb sztárja lett, Gilley is profi zenész akart lenni.

1957-ben megjelent Gilley debütáló kislemeze a Minor Recordsnál, de csak helyben fogyott jól. Az elkövetkező néhány évben számos kislemezt vett fel, de nem sikerült bekerülniük a listákra. A Sun Record szintén nem hozott eredményt, így Gilley az 1960-as évek közepétől a country felé fordult. A texasi és louisianai klubéletben elért egy bizonyos szintű ismertséget, de sosem sikerült kilépnie híres unokatestvére árnyékából. Első sikerét csak 1968-ban érte el.

1970-ben egy partnerével megnyitotta a Gilley's-t, egy hatalmas méretű klubot Pasadenában, nyilván azért, hogy a saját kislemezei a helyi zenegépbe[3] kerüljenek. Hugh Hefner (a Playboy kiadója) vette át a terjesztést. Egy régi George Morgan-sláger, a „Room Full of Roses” − 1974-ből − mindenki meglepetésére az országos listák első helyére került, és a popslágerlistákra is feljutott.

Más slágerek hosszú sora következett. 1978-ban a Playboy-kiadó megszűnt, és Gilley az Epic Recordsra váltott. 1979-ben John Travoltával elkészült az Urban Cowboy című film, amely a vidéki életet a nyilvánosság elé tárta. A film kulcsjeleneteit a Gilley's Clubban forgatták, és maga Gilley is szerepelt benne. Egy időre Gilley szupersztár lett. „Stand By Me” című kislemeze felkerült a slágerlisták élére, akárcsak a „True Love Ways” és a „That's All That Matters To Me”. Saját rádióműsort és számos díjat kapott, 1980-ban a zenekarával Grammy-díjat is.

A sikersorozat az 1980-as évek végéig tartott. Aztán anyagi nehézségekbe ütközött, és fel kellett adnia klubját, amely rövid idő múlva leégett. Ezután a Missouri állambeli Bransonban színházat, majd kávézót vezetett. Különféle hátrányos helyzetű és marginalizált csoportok, köztük a Hank Snow's Child Abuse Fund mellett is kampányolt.

2009 nyarán Gilley leesett egy lépcsőről, és részlegesen lebénult. Átmenetileg tolószékbe kényszerült. 2022 májusában halt meg Bransonban, 86 évesen. A texasi Pasadenában egy utcát neveztek el róla (Mickey Gilley Boulevard).

Lemezek[szerkesztés]

  • 1964: Lonely Wine
  • 1967: Down The Line
  • 1974: Room Full Of Roses
  • 1974: City Lights
  • 1975: Mickey's Movin' On
  • 1975: Overnight Sensation
  • 1975: Wild Side Of Life
  • 1976: Gilley's Smokin'
  • 1977: First Class
  • 1978: Flyin' High
  • 1978: The Songs We Made Love To
  • 1979: Mickey Gilley
  • 1980: That's All That Matters To Me
  • 1980: Encore
  • 1981: You Don't Know Me
  • 1981: Christmas At Gilley's
  • 1982: Put Your Dreams Away
  • 1983: Fool For Your Love
  • 1983: You've Really Got A Hold On Me
  • 1984: It Takes Believers
  • 1984: Too Good To Stop Now
  • 1985: I Feel Good (About Lovin' You)
  • 1985: Live At Gilley's
  • 1986: I Love Country
  • 1986: One And Only
  • 1987: Back To Basics

Filmek[szerkesztés]

Díjak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  2. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Wurlitzer (jukebox)

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mickey_Gilley&oldid=26799067”