Ugrás a tartalomhoz

Michigan-tó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Michigan-tó
A Michigan-tó látképe a Willis Towerből (Chicago)
A Michigan-tó látképe a Willis Towerből (Chicago)
Ország(ok)Amerikai Egyesült Államok
Elsődleges források
Lista
  • Fox River
  • Pere Marquette Lake
  • Dunes Creek
  • Trail Creek
  • Sheboygan River
  • Pointe aux Chenes River
  • Platte River
  • Oconto River
  • Manistique River
  • Manistee folyó
  • Leland River
  • Galien River
  • Escanaba River
  • Cut River
  • Crystal River
  • Carp Lake River
  • Big Sable River
  • Ahnapee River
  • St. Joseph folyó
  • Calumet River
  • Root River
  • Grand River
  • Kalamazoo folyó
  • Milwaukee River
Elsődleges lefolyásokHuron-tó
Hosszúság494 km
Szélesség190 km
Felszíni terület57 750 km2
Átlagos mélység85 m
Legnagyobb mélység281 m
Víztérfogat4918 km3
Part hossza2633 km
Tszf. magasság176 m
Elhelyezkedése
Michigan-tó (Egyesült Államok)
Michigan-tó
Michigan-tó
Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 44° 00′ 28″, ny. h. 86° 45′ 23″44.007874°N 86.756451°WKoordináták: é. sz. 44° 00′ 28″, ny. h. 86° 45′ 23″44.007874°N 86.756451°W
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Michigan-tó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A tó elhelyezkedése a Nagy-tavak rendszerében (sötétkék)

A Michigan-tó édesvizű, az észak-amerikai Nagy-tavak tórendszer harmadik és a világ ötödik legnagyobb kiterjedésű tava, területe teljes egészében az Amerikai Egyesült Államokon belül fekszik. Elnevezése az odzsibva indiánok mishigami (nagy víz) szavából ered, melynek kiejtés utáni angol leírása „Michigan”.

Földrajza

[szerkesztés]

Az utolsó jégkorszak során, mintegy 10 000 évvel ezelőtt a területet borító jégtakaró elolvadt, az így keletkező víz pedig feltöltötte a Michigan-tó medrét. Elhelyezkedése 43°30' É és 87°30' Ny.

A Nagy-tavak egyetlen olyan tagja, mely teljes egészében az Amerikai Egyesült Államok határain belül fekszik, területén négy állam, Indiana, Michigan, Wisconsin és Illinois osztozik.

A Mackinac-szoros révén kapcsolódik a többi tóhoz. Előfordul, hogy (mivel gyakorlatilag közös vízfelülettel rendelkeznek) a Huron-tóval együtt Michigan-Huron-tónak is nevezik.

Adatai

[szerkesztés]
  • Felülete: 57 750 km²
  • Hosszúsága: 494 km
  • Szélessége: 190 km
  • Tópart hossza: 2633 km
  • Átlagos mélysége: 85 méter
  • Legnagyobb mélysége: 282 méter
  • Vízmennyisége: 4918 km³
  • Hőmérséklete: Átlagosan 13 és 21 °C között ingadozik

Fontosabb városok

[szerkesztés]
Tópart, háttérben az Indiana Dunes National Lakeshore (nemzeti park) homokdűnéi

A Michigan-tó partján körülbelül 12 millió ember él, sok észak-michigani kisváros a gyönyörű környezet és a kellemes hangulat miatt a turizmusból él, mint pihenő- és üdülőközpont. Ezek az üdülővárosok nagy szezonális lakossággal rendelkeznek, elsősorban Chicagóból és Detroitból érkeznek ide látogatók, illetve vesznek itt nyaralót a pihenni vágyók.

A legjelentősebb városok a tó körül, államonként (30 000 lakos felett):

Illinois

Indiana

Michigan

Wisconsin

A tópart

[szerkesztés]
Látkép a Sleeping Bear Dunes tetejéről, a homokdűnén felfelé kapaszkodó emberekkel

A nyugati és a legészakibb partjai sziklásak, míg a déliek és a keletiek homokkal borítottak, nem egy helyen homokdűnék is szép számban fordulnak elő. Chicago környékén a strandokat mesterségesen töltik fel homokkal, mivel innen a szél a tóba hordja azt. Az északi part mentén található a világ egyetlen olyan pontja, ahol fosszilis korallokból kialakult úgynevezett Petoskey köveket lehet találni, ez egyben Michigan állam nemzeti köve is.

A part menti strandok az egész tó körül általában, de a különösen Michigan és Illinois állambeliek szépségükről ismertek. A homok lágy, bézs színű, magas kvarc tartalma miatt kellemes, lágy hang hallható, szinte „énekel”, ha az ember sétál rajta. A helyiek ezért tréfásan „singing sands”-nek (éneklő homoknak) nevezik. A tó vize általában tiszta és hideg, késő nyáron is csak ritkán megy 23 °C fölé.

Tömeg a chicagói strandon 1925-ben

Környezet

[szerkesztés]

A tavon hatalmas hajóforgalom zajlik, mivel a Szent Lőrinc-víziút, illetve a Nagy Tavak csatornarendszerének kiépítésével és átadásával (1959) az óceánjáró hajók a Michigan-tóra is felhajózhatnak. Ennek hátulütője, hogy súlyosan szennyezik a környezetet és komoly károkat okoznak a helyi élővilágában.

A partmenti települések acélgyárai a hatalmas károsanyag-kibocsátásuk miatt egyre láthatóbban megváltoztatják a naplementék színét. Éjszakánként Chicago fényeit szinte a teljes Indiana állambeli partvonalon lehet látni.

További információk

[szerkesztés]