Michigan-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Michigan-tó
View From The Sears Tower.jpg
A Michigan-tó látképe a Sears Towerből (Chicago)
Országok Amerikai Egyesült Államok
Hosszúság 494 km
Szélesség 190 km
Felszíni terület 57 750 km2
Átlagos mélység 85 m
Legnagyobb mélység 282 m
Víztérfogat 4918 km3
Part hossza 2633 km
Elhelyezkedése
Michigan-tó  (USA)
Michigan-tó
Michigan-tó
Pozíció az USA térképén
é. sz. 44°, ny. h. 87°Koordináták: é. sz. 44°, ny. h. 87°
A tó elhelyezkedése a Nagy-tavak rendszerében (sötétkék)

A Michigan-tó édesvizű, az észak-amerikai Nagy-tavak tórendszer harmadik és a világ ötödik legnagyobb kiterjedésű tava, területe teljes egészében az Amerikai Egyesült Államokon belül fekszik. Elnevezése az ojibwa indiánok mishigami (nagy víz) szavából ered, melynek kiejtés utáni angol leírása „Michigan”.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utolsó jégkorszak során, mintegy 10 000 évvel ezelőtt a területet borító jégtakaró elolvadt, az így keletkező víz pedig feltöltötte a Michigan-tó medrét. Elhelyezkedése 43°30' É és 87°30' Ny.

A Nagy-tavak egyetlen olyan tagja, mely teljes egészében az Amerikai Egyesült Államok határain belül fekszik, területén négy állam, Indiana, Michigan, Wisconsin és Illinois osztozik.

A Mackinac szoros révén kapcsolódik a többi tóhoz. Előfordul, hogy (mivel gyakorlatilag közös vízfelülettel rendelkeznek) a Huron-tóval együtt Michigan-Huron-tónak is nevezik.

Adatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Felülete: 57 750 km²
  • Hosszúsága: 494 km
  • Szélessége: 190 km
  • Tópart hossza: 2633 km
  • Átlagos mélysége: 85 méter
  • Legnagyobb mélysége: 282 méter
  • Vízmennyisége: 4918 km³
  • Hőmérséklete: Átlagosan 13 és 21 °C között ingadozik

Fontosabb városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tópart, háttérben az Indiana Dunes National Lakeshore (nemzeti park) homokdűnéi

A Michigan-tó partján körülbelül 12 millió ember él, sok észak-michigani kisváros a gyönyörű környezet és a kellemes hangulat miatt a turizmusból él, mint pihenő- és üdülőközpont. Ezek az üdülővárosok nagy szezonális lakossággal rendelkeznek, elsősorban Chicagóból és Detroitból érkeznek ide látogatók, illetve vesznek itt nyaralót a pihenni vágyók.

A legjelentősebb városok a tó körül, államonként (30 000 lakos felett):

Illinois

Indiana

Michigan

Wisconsin

A tópart[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyugati és a legészakibb partjai sziklásak, míg a déliek és a keletiek homokkal borítottak, nem egy helyen homokdűnék is szép számban fordulnak elő. Chicago környékén a strandokat mesterségesen töltik fel homokkal, mivel innen a szél a tóba hordja azt. Az északi part mentén található a világ egyetlen olyan pontja, ahol fosszilis korallokból kialakult úgynevezett Petoskey követ lehet találni, ez egyben Michigan állam nemzeti köve is.

A partmenti strandok az egész tó körül általában, de a különösen Michigan és Illinois állambeliek szépségükről ismertek. A homok lágy, bézs színű, magas kvarc tartalma miatt kellemes, lágy hang hallható, szinte „énekel”, ha az ember sétál rajta. A helyiek ezért tréfásan „singing sands”-nek (éneklő homoknak) nevezik. A tó vize általában tiszta és hideg, késő nyáron is csak ritkán megy 23 °C fölé.

Tömeg a chicagói strandon 1925-ben

Környezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tavon hatalmas hajóforgalom zajlik, mivel a Szent Lőrinc csatorna illetve a Nagy Tavak csatornarendszerének kiépítésével és átadásával (1959) az óceánjáró hajók a Michigan-tóra is felhajózhatnak. Ennek hátülűtője, hogy súlyosan szennyezik a környezetet és komoly károkat okoznak a helyi élővilágában.

A partmenti települések acélgyárai a hatalmas károsanyag-kibocsátásuk miatt egyre láthatóbban megváltoztatják a naplementék színét. Éjszakánként Chicago fényeit szinte a teljes Indiana állambeli partvonalon lehet látni.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]