Metzi Arnulf
Metzi Arnulf | |
Születése | |
Lay-Saint-Christophe | |
Halála | |
Remiremont | |
Tisztelete | |
Ünnepnapja | július 18. |
A Wikimédia Commons tartalmaz Metzi Arnulf témájú médiaállományokat. |
A Karoling-ház uralkodói |
---|
Pipinidák |
|
Arnulfingok |
|
Karolingok |
|
A verduni szerződés (843) után |
|
Metzi Arnulf vagy Szent Arnulf (582. augusztus 13. – 641. július 18.) befolyásos frank nemes, 612-től a Metzi egyházmegye püspöke. 628-ban visszavonult és 641-ben bekövetkezett haláláig a Remiremont apátságban élt.
Élete
[szerkesztés]Arnulf 580-585 körül született. Anyja neve nem ismert, apja feltehetően Arnold. A "Vita Sancti Arnulfi" életrajzírója csak azt rögzíti, hogy frank nemesi család leszármazottja,[1][2] míg egy 9. századi forrás megnevezi Arnoldot.[3] Modern kutatások kiderítették, hogy ezeket a leszármazási dokumentumokat a 8. századtól kezdve úgy állították össze, hogy a Karolingok családfáját összekössék a Meroving-királyokkal, illetve római szenátori családokkal.[4]
Fiatalkorában II. Theudebert austrasiai király udvarában szolgált Gundulf majordomus pártfogása alatt, illetve a Schelde folyó körüli határvidék dux-a volt, miután kitűnt adminisztratív és katonai tehetsége. Barátjával, a szintén udvari tisztviselő Romaricus-szal azt tervezték, hogy elzarándokolnak a lérinsi apátságba és szerzetesnek állnak. Időközben azonban Metz püspöki széke megüresedett és az egyik legmegfelelőbb jelölt erre a pozícióra Arnulf volt.[5]
Theudebert halála után, 612-ben Metz püspöke lett. A király halálát követően Austrasiát Brünhilde, Theudebert nagyanyja uralta unokája, II. Sigebert nevében, és egyben a burgundi királyság régense is volt dédunokái nevében. 613-ban Arnulf szövetkezett Landeni Pipinnel, a burgundi majordomusszal, Warnacharral és más, Brünhilde uralkodásával elégedetlen austrasiai nemessel és fegyveres felkelést indítottak. A felkelés eredményeként 613-ban Siegbertet legyőzték és csatában megölték, Brünhildét elfogták, megkínozták és kivégezték,[6] míg a frank királyságokat II. Chlothar neustriai király uralma alatt egyesítették.
Chlothar 623-ban megtette fiát, I. Dagobertet Austrasia királyává, aki Arnulf és Pipin támogatásával uralkodott. 624-ben Arnulf belekeveredett Chrodoald meggyilkolásába, aki a rivális Agilolfing-család tagja és Dagobert egyik pártfogoltja volt. 625-ben részt vett a frank birodalom püspökeinek reimsi tanácskozásán és még ebben az évben közvetített Dagobert és Chlothar között.
626-ban elérte, hogy helyére kinevezzék utódát és 628-ban visszavonult a Vogézekbe, hogy teljesítse egy korábbi esküjét, amiben megfogadta, hogy szerzetesként fejezi be életét. Két barátjával, Romaric-kal és Amatus-szal, megalapították a Remiremont apátságot, ahol Arnulf hátralevő éveit töltötte 641-ben bekövetkezett haláláig.
Először az apátságban temették el, majd utóda, Goeric püspök kezdeményezésére maradványait a róla elnevezett Szent Arnulf-bazilikában temették újra.[7]
Családja és leszármazottai
[szerkesztés]Kb. 610 körül megnősült, felesége Doda.[8] A házasságból három gyermek ismert:
- Clodulf (610 - 697. május 8.)[9][10] 657-ben Metz püspökévé választották. A metzi püspökök listája szerint a 32. püspök volt és ezt a pozíciót 40 évig és 20 napig töltötte be.[11] Felesége Childa vagy Hilda,[12] akitől két gyermeke ismert:
- Aunulf (? - 714. december 16. előtt) csak I. Ottó német-római császár egyik okleveléből ismert, amelyben egy olyan birtok adományozását hagyta jóvá, amely korábban Clodulf, majd Aunulf tulajdona volt.[13]
- Martin (? - ?). Létezésére csak egy 9. századdban készített családfa utal, amely mint Clodulf fiát és Arnulf unokáját említi,[14] és állítólag megölte Ebroin neustriai majordomust. Egy 653-ra datált birtokadományozási dokumentumban szintén feltűnik a neve,[15] de az oklevél valódisága kétséges.
- Ansegisel (612 - 662)[9][16] Életéről kevés információ maradt fenn, de azt lehet tudni, hogy 662-ben egy bizonyos Gundoen gyilkolta meg. Felesége 643-44-től Begga, Landeni Pipin majordomus lánya.[17] Begga 691-ben Namur közelében a nivelles-i apácákkal együtt megalapította az andenne-i kolostort. Két gyermekük született:
- Pipin (645 - 714. december 16., Jupille , Liege közelében)[18] A 687, júniusában Tertry mellett vívott csatában legyőzte ellenfeleit és 688-tól Austrasia majordomusa II. vagy Herstali Pipin néven.
- Chrothechildis vagy Rotilde (? - 692 után). Feltehetően I. Theuderich neustriai király felesége volt.,[19] mindenesetre neve szerepel Theuderich utódának, Clovisnak a családfájában.[20] A király sírfeliratán egy másik név, Doda szerepel, amely feltehetően azonos személyre utalt.[21]
- Walchisus (? - ?). Csak a Karolingok leszármazását megörökítő egyik dokumentumban szerepel a neve.[22] Egy másik korabeli dokumentum szerint Herstali Pipin unokatestvére volt.[23] Egyetlen utóda ismert:
- Wandregisel (? - 665. április 21.)[24] a fontanelle-i apátság alapítója és első apátja.[25]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Vita Sancti Arnulfi leírása szerint "Arnulfus episcopus prosapia genitus Francorum", vagyis "Arnulf püspök frank nemesi családba született", de más információt nem közöl. Vita Sancti Arnulfi 1, MGH SS rer. Merov. II, p. 432.
- ↑ A metzi püspökök krónikája (Gesta Episcoporum Mettensis) szintén megadja származására, hogy "Arnulfus…ex nobilissimo fortissimoque Francorum stemmate ortus". Pauli Gesta Episcoporum Mettensis , MGH SS 2, p. 264.
- ↑ I. Károly családfájában "beatum Arnulfum episcopum" Arnold fiaként szerepel. Genealogiæ Karolorum I, MGH SS XIII, p. 245.
- ↑ Settipani, C. L'apport de l'onomastique dans l'étude des genealogies carolingiennes, Keats-Rohan, K. S. B. and Settipani, C. (eds.) (2000) Onomastique et Parenté dans l'Occident medieval (Prosopographica et Genealogica, Vol. 3), p. 186.
- ↑ CATHOLIC ENCYCLOPEDIA: St. Arnulf of Metz
- ↑ McKitterick, R.: Frankish Kingdoms under the Carolingians 751-987, p. 22.
- ↑ Egy 691. február 20-ra datált, Herstali Pipin ("Pippinus filius Ansegisili quondam necnon…matrone mea Plectrudis") által kiadott oklevél megerősíti, hogy nagyapja, Arnulf ("domnus et avus noster Arnulphus") ebben a templomban volt eltemetve. MGH DD Mer (1872), Diplomata Maiorum Domus ex stirpe Arnulforum, no. 2, p. 92.
- ↑ Erre vonatkozóan csak egyetlen forrás ismert, egy 11. szd-i krónika Clodulf életéról, amely tartalmaz egy utalást "mater…Chlodulfi Doda"-ra. Ex Vita S. Chlodulfi Episcopi Mettensis, RHGF III, p. 542.
- ↑ a b A Gesta Episcoporum Mettensis nevezi meg Arnulf fiait (ebben a sorrendben): "duos filios Anschisum et Chlodolfum", akik még apjuk püspöki kinevezése előtt születtek törvényes házasságból ("iuventutis suæ tempore ex legitimi matrimonii copula"). Pauli Gesta Episcoporum Mettensis, MGH SS II, p. 264.
- ↑ Az Annales Xantenses szintén utal arra, hogy "Clodulfus" "Arnulfus" fia volt és hogy apja halála után elfoglalta a püspöki széket. Annales Xantenses 640, MGH SS II, p. 219.
- ↑ Catalogus Episcoporum Mettensium, MGH SS II, p. 269.
- ↑ Settipani (1993), p. 149.
- ↑ "Clodulfus … filio suo Aunulfo". Die Urkunden Konrad I, Heinrich I und Otto I, Sickel, Th. (ed.) MGH Diplomatum regum et imperatorum Germaniæ, I.
- ↑ "Martinum", aki "Flodulfus" fia, aki "beatus Arnulfum" fia. Genealogiæ Karolorum I, MGH SS XIII, p. 245.
- ↑ "consanguinei nostri domini Martini filii Clodulphi filii Arnulphi ducis, ducis Austriæ Mosellanicæ ac Moselant". MGH DD Mer (1872), Diplomata Spuria I, no. 54, p. 172.
- ↑ A Vita Chrodegangi Episcopi Mettensis nevezi meg "Anchisæ"-t mint "Arnulfum sanctum" második fiát. Vita Chrodegangi Episcopi Mettensis; 7, MGH SS X, p. 556.
- ↑ A Cronica Hohenburgensis nevezi meg Szent Gertúd családjával kapcsolatban: "huius soror Begga" és megadja, hogy "Angiso sancti Arnulfi filio" felesége volt. Cronica Hohenburgensis 646, Annales Marbacenses, MGH SS in Usum Scholarum [9], p. 2.
- ↑ A Gesta Episcoporum Mettensis nevezi megy "Anschisus"-t, mint "Pippinum" apját.
- ↑ Chaume, M. La famille de saint Guillaume de Gellone Annales de Bourgogne (1929), p. 48, n. 1, cited in Settipani (1993), p. 115.
- ↑ "Chrotechildis regina", Guérard, M. (ed.) (1840) Cartulaire de l'abbaye de Saint-Bertin (Paris), p. 36.
- ↑ "rex Theodericus…cum coniuge Doda". Recueil des historiens des Gaules et de la France, Tome III, p. 367, quoted in Settipani, p. 115 footnote 491.
- ↑ Domus Carolingiæ Genealogia nevezi meg "Arnulfum episcopum" fiait ebben a sorrendben: "Flodulfum, Walchisum et Anschisum". Domus Carolingiæ Genealogia, MGH SS II, p. 309.
- ↑ A Vita S. Wandregisili jegyzi fel, hogy “Walchisus” “consobrinus…Pippini…Principis Francorum”. Ex Vita S. Wandregisili Abbatis Fontanellensis, RHGF III, p. 561.
- ↑ A Vita S. Wandregisili adja meg “Walchisus…consobrinus…Pippini…Principis Francorum” volt az apja “Wandregisilus cognomento Wando”-nak.
- ↑ A Gesta Abbatum Fontanellensium nevezi meg "Wandregisilus"-t mint az első apátot, aki "Walchisus…patruus Pippini ducis Francorum filii Anchisi" fia volt. Gesta Abbatum Fontanellensium 1.1 and 1.2, MGH SS II, p. 271.
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 398. o. ISBN 963-05-6800-4
- Európa ezer éve: A középkor. Szerk.: Klaniczay Gábor. Budapest, Osiris, 2004. ISBN 963-389-820-X
- Charles Cawley: Medieval Lands. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán [1] elérhető
- Ludwig Oelsner: Arnulf, Bischof von Metz. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 1. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1875, 607 f. oldal (németül)
- Eugen Ewig: Arnulf. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). 1. kötet, Duncker & Humblot, Berlin 1953, ISBN 3-428-00182-6, 397. oldal (Digitalisat) (németül)
- Francis Schaefer: St. Arnulf of Metz. In: The Catholic Encyclopedia. Vol. 1. New York 1907 (angolul)