641
| 641 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 641 |
| Ab urbe condita | 1394 |
| Bahái naptár | -1203 – -1202 |
| Berber naptár | 1591 |
| Bizánci naptár | 6149 – 6150 |
| Buddhista naptár | 1185 |
| Burmai naptár | 3 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 633 – 634 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 696 – 697 |
| Shaka Samvat | 563 – 564 |
| Holocén naptár | 10641 |
| Iráni naptár | 19 – 20 |
| Japán naptár | 1301 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3337–3338 |
| Kopt naptár | 357 – 358 |
| Koreai naptár | 2974 |
| Muszlim naptár | 20 – 21 |
| Örmény naptár | 90 ԹՎ Ղ |
| Thai szoláris naptár | 1184 |
| Zsidó naptár | 4401 – 4402 |
Évszázadok: 6. század – 7. század – 8. század
Évtizedek: 590-es évek – 600-as évek – 610-es évek – 620-as évek – 630-as évek – 640-es évek – 650-es évek – 660-as évek – 670-es évek – 680-as évek – 690-es évek
Évek: 636 – 637 – 638 – 639 – 640 – 641 – 642 – 643 – 644 – 645 – 646
Események[szerkesztés]
Bizánci Birodalom[szerkesztés]
- Februárban meghal a 65 éves Hérakleiosz császár. Végakaratának megfelelően két fia, a 28 éves III. Kónsztantinosz és féltestvére, a 15 éves Hérakleónasz társuralkodóként követi őt a trónon. Három hónappal később, májusban Kónsztantinosz - állítólag tüdőbajban - meghal. Sokan azonban meg vannak győződve arról, hogy a császárt mostohaanyja (Hérakleónasz anyja), Martina mérgezte meg, aki így régensként a birodalom élére kerül.
- Valentinus hadvezér a főváros melletti Khalkédónba vonul és azt követeli, hogy Kónsztantinosz 10 éves fiát, Kónsztaszt is koronázzák császárrá. A hadsereg támogatását elvesztő Martina kénytelen engedni a követelésnek, de egyúttal két kisebbik fiát, Dávidot és Marinoszt is császárrá, illetve trónörökössé koronázzák. Az év végén Valentinus bevonul Konstantinápolyba, elfogatja Martinát és Hérakleónaszt, majd megcsonkítja (Martinának a nyelvét, fiának az orrát vágatja le, hogy uralkodásra képtelenné váljanak) és Rodoszra száműzi őket. II. Kónsztasz marad az egyedüli uralkodó, Valentinus régenssége mellett.
- A Martinát támogató Pürrhosz pátriárkát lemondatják és Afrikába száműzik. Utóda II. Paulosz.
- Márciusban az Amr ibn al-Ász vezette arabok ostrom alá veszik Alexandriát. A város novemberben kapitulál, hatalmas hadisarcot fizet és tizenegy hónapos fegyverszünetet kötnek, amely alatt a bizánciak kivonulhattak a városból. Egyiptom teljesen a muszlimok kezére kerül.
- Amr ibn al-Ász megalapítja Fusztát városát (Kairó elődjét), ahol berendezi Egyiptom fővárosát és felépítteti az első egyiptomi mecsetet.
Európa[szerkesztés]
- Meghal Aega, a frank Neustria és Burgundia majordomusa és régense (Nanthild anyakirálynő mellett). Utóda Erchinoald.
- Kihasználva a bizánci belső válságot a Rothari vezette longobárdok elfoglalják Genovát, valamint valamennyi, még bizánci kézen maradt várost a Pó völgyében (többek között Oderzót).
- Meghal I. Arechis, Benevento longobárd hercege. Utóda fia, I. Aiulf.
Kelet-Ázsia[szerkesztés]
- 49 éves korában meghal Dzsomei japán császár. A trónt felesége (és unokahúga), Kógjoku örökli.
- Meghal Mu, a koreai Pekcse királya. Utóda legidősebb fia, Idzsa.
Születések[szerkesztés]
- Aszparuh, bolgár kán
Halálozások[szerkesztés]
- február 11. – Hérakleiosz, bizánci császár
- május 24. – III. Kónsztantinosz, bizánci császár
- november 17. - Dzsomei, japán császár
- I. Arechis, beneventói herceg
- Mu, pekcsei király
- Zajnab bint Dzsash, Mohamed hetedik felesége
Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 641 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A Wikimédia Commons tartalmaz 641 témájú médiaállományokat.