Melchior von Diepenbrock

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Melchior von Diepenbrock
(Melchior Ferdinand Joseph von Diepenbrock)
Diepenbrock portrait.jpg
Született 1798. január 6.[1][2][3][4][5]
Bocholt
Elhunyt 1853. január 20. (55 évesen)[1][2][3][6][4]
Schloss Johannisburg
Állampolgársága német
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • politikus
Tisztsége
  • Frankfurti parlament tagja
  • Prince-Bishop (1845. január 15. – , Wrocławi főegyházmegye)
  • megyéspüspök (1845. január 15. – )
  • katolikus püspök (1845. június 8. – )
  • cardinal priest (1850. szeptember 30. – , nincs)
Sírhelye Wrocław Cathedral
A Wikimédia Commons tartalmaz Melchior von Diepenbrock témájú médiaállományokat.

Melchior Ferdinand Joseph von Diepenbrock (Bocholt, Vesztfália, 1798. január 6.1852. január 20.) báró, boroszlói hercegpüspök és bíbornok.

Élete[szerkesztés]

Bonnban a katonai iskolába lépett, az 1815-ös háborúban, mint a 13. porosz honvédezred önkéntese vett részt. A háború után családjának barátjához, Johann Michael Sailerhez ment Landshutba, és ott előbb az államtudományokat, majd a teológiát tanulta. Sailert követte Regensburgba, ahol 1823. december 27-én pappá szentelték. Amikor Sailer regensburgi püspök lett, Diepenbrock mint titkár, majd mint kanonok és vikárius működött volt mestere, későbbi kebelbarátja oldalán. 1845-ben boroszlói hercegpüspök lett. A legmostohább viszonyok között vette át az egyházmegye kormányzását. A papság egy részénél a fegyelem meglazult, az egyházmegyében egyházellenes szellem és irányzat kezdett lábrakapni, mely állami részről pártfogásban részesült. Mindezek ellenében apostoli buzgalommal és eréllyel lépett föl. Gyermekszemináriumot és a teológusok számára konviktust alapított, a papság számára a lelkigyakorlatokat, a hívők számára a missziókat honosította meg. 1849-ben a porosz hadsereg ideiglenes tábori vikáriusává nevezték ki. 1850-ben IX. Piusz pápa a bíboros méltósággal ruházta föl. Összes vagyonát végrendeletileg egyházmegyei célokra hagyta. Fiatalkorában foglalkozott az irodalommal is, prédikációi és püspöki pásztorlevelei irodalmi becsűek.

Munkái[szerkesztés]

  • Heinrich Susó' s Leben und Schriften, mit einer Einleitung von J. v. Görres (Regensburg, 1829, 4. kiad. 1884)
  • Geistlicher Blumenstrauss aus spanischen und deutschen Dichtergärten (Sulzbach, 1826, 4. kiad. 1862)
  • Flämmisches Still-leben nach Conscience. (Regensburg, 1845)
  • Gesammelte Predigten. (Regensburg 1841, 3. kiadás 1849)
  • Sämmtliche Hirtenbriefe (Münster 1853)
  • Briefe von Sailer, Diepenbrock und Passavant (Frankfurt 1860)

Források[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b BnF források (francia nyelven)
  5. Discogs (angol nyelven)
  6. Brockhaus (német nyelven)