Meggyvágó
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Coccothraustes coccothraustes (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 Az elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Meggyvágó témájú médiaállományokat és Meggyvágó témájú kategóriát. |
A meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Loxia nembe Loxia Coccothraustes néven.[3]
Alfajai
- Coccothraustes coccothraustes buvryi Cabanis, 1862
- Coccothraustes coccothraustes coccothraustes (Linnaeus, 1758)
- Coccothraustes coccothraustes humii Sharpe, 1886
- Coccothraustes coccothraustes japonicus Temminck & Schlegel, 1848
- Coccothraustes coccothraustes nigricans Buturlin, 1908
- Coccothraustes coccothraustes schulpini H. Johansen, 1944[2]
Előfordulása
Európa és Ázsia területén honos. Vándorlásai során eljut Alaszkába is. Lombos és elegyes erdők, parkok és gyümölcsösök lakója.
Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon rendszeresen fészkelő, állandó, de az állomány egy része elvonul.
Megjelenése
Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 29-33 centiméter, testtömege 46-80 gramm. Feje nagy, nyaka rövid, termete tömzsi. Kékesfekete szárnyain fehér keresztszalag található. Feje fahéjszínű, háta gesztenyebarna, testalja ibolyaszínű. Fekete torokfoltja van.
.jpg) |
Életmódja
Magevő madár, elsősorban kemény magvak, vadcseresznye, galagonya, juhar, kökény és kőris terméseit és rügyeit fogyasztja, de megeszi a hernyókat is.
Szaporodása
A fészket a tojó építi áprilisban. Fészekalja 5 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik a tojó és a hím eteti őket. Kotlófoltja van, ami elősegíti a költést. A kikelés után a családok még hosszabb időt töltenek együtt.
Védettsége
A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint jó kilátásokkal rendelkezik. Az európai állomány stabilnak mondható, Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Hivatkozások
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. november 17.)
- ↑ a b Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2017. november 17.)
- ↑ Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. november 17.)
- Az MME Monitoring Központ adatlapja
