Mary McAleese

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mary McAleese
Írország 8. elnöke
Hivatali idő
1997. – 2011.
ElődMary Robinson
UtódMichael D. Higgins

Született1951. június 27.
Belfast, Észak- Írország
PártIndependent (since 1997)

HázastársaMartin McAleese
Gyermekei3
Foglalkozáspolitikus, író, jogász
IskoláiQueen's University Belfast
VallásRómai Katolikus

Díjak
  • Fellow of the Royal Society of Edinburgh (2012)
  • Golden Key of Madrid (2011. március 21.)
  • honorary doctor of the Harbin Institute of Technology (2003)
  • honorary doctor of the University of Chile (2004)
  • honorary doctor of Fordham University (2010)
  • honorary Fellow of the Learned Society of Wales (2017)

Mary McAleese aláírása
Mary McAleese aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Mary McAleese témájú médiaállományokat.

Mary Patricia McAleese (írül: Máire Pádraigín Mhic Ghiolla Íosa) (Belfast, 1951. június 27. –) ír aktivista, ügyvéd, akadémikus, író, reformer politikus, Írország nyolcadik elnöke volt 1997 novembere és 2011 között. Elsőként 1997-ben választották elnökké, Fianna Fáil nevezte ki. Mary Robinsont követte a pozícióban, így lett ő a második női ír elnök, illetve az első nő, aki egy másik nőt követett az elnöki pozícióban. 2004-ben újra jelöltette magát, és könnyedén újraválasztották. McAleese az első ír elnök, aki észak-ír és ulsteri származású is volt.

McAleese a Belfasti Queen's Universityn szerzett jogi diplomát. 1975-ben a Dublini Trinity College büntetőjog, kriminológia és penológia professzorává nevezték ki, majd 1987-ben visszatért alma materébe, a Queen's-be, hogy a Professional Legal Studies Intézet igazgatója legyen. 1994-ben ő lett a Queen's University első női rektorhelyettese.[1] Dolgozott ügyvédként és újságíróként a Raidió Teilifís Éireann-nél.[2] A cambridge-i St Edmund's College tiszteletbeli tagja.[3] Katolikus kánonjogból is doktorált.

McAleese arra fordította hivatali idejét, hogy az igazságosság, a társadalmi egyenlőség, a társadalmi befogadás, az antiszektarianizmus és a megbékélés kérdéseivel foglalkozzon. Elnökségének témáját "Hidak építése"-ként írta le.[4] Ez a hídépítés abban nyilvánult meg, hogy megpróbálta elérni az észak-ír unionista közösséget. E lépések között szerepelt július tizenkettedikének megünneplése Áras an Uachtaráinban, valamint úrvacsoraadás a dublini Ír Egyház székesegyházában, ami miatt néhány ír katolikus hierarchia bírálta.[5] Noha katolikus, McAleese liberális nézeteket vall a homoszexualitásról és a női papokról.[6] Tagja a Női Világvezetők Tanácsának, és a Forbes a világ 64. legbefolyásosabb nőjének tartotta.[7] Néhány kisebb ellentmondás ellenére[8] McAleese népszerű maradt, és elnöksége sikeresnek tekinthető.[9][10][11]

Mary Patricia Leneghan írül: Máire Pádraigín Ní Lionnacháin, Ardoyne-ban született, Belfast északi részén, Paddy Leneghannek Croghanból, Roscommon megyéből és Claire McManusnak Antrim megyéből.[12][13] Katolikus, de nagyrészt protestáns környéken nőtt fel.[14] A hűségesek arra kényszerítették a családját, hogy hagyja el a területet, amikor Az észak írországi konfliktus kitört.[15] Tanulmányait a St Dominic's High School- ban végezte, amely egy kizárólag lányokból álló katolikus gimnázium Belfastban.[16] Jogot tanult a Queen's University Belfast- ban, majd 1973-ban szerzett jogi diplomát (LLB Hons).[17][18] 1974-ben behívták az észak-ír ügyvédi kamarába,[19] később pedig az ír ügyvédi kamarába.[20]

1976-ban feleségül ment Martin McAleese könyvelő és fogorvoshoz.[21][22] Ő többször segítette feleségét elnöksége alatt néhány kezdeményezésében.[23][24][25] Három gyermekük van: 1982-ben született Emma, aki mérnökként végzett a University College Dublin- on, és fogorvosi diplomát szerzett a Dublini Trinity College-ban; és 1985-ben született ikrek, Justin, a Dublini Egyetemen szerzett mesterfokozatot szerzett könyvelő és SaraMai, aki az Oxfordi Egyetemen szerzett mesterfokozatot biokémiából.[26] A 2015-ös házassági egyenlőségről szóló népszavazás előtt Justin nyilvánosan beszélt arról, milyen felnőni melegként.[27]

Minden évben a klarisszáknál tölt egy kis időt.[28][29]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mary McAleese an amazon in Ireland's political scene”, Saturday Tribune, 2011. április 9.. [2011. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  2. Our Parton – Mary McAleese. The Cambridge University Ireland Society. [2011. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 11.)
  3. St Edmund's College – University of Cambridge (angol nyelven). st-edmunds.cam.ac.uk. [2018. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 10.)
  4. One Heart at a Time. Harvard Kennedy School, Hiba: Érvénytelen idő. [2011. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva].
  5. Catholics Not to Receive Anglican Eucharist. Christianity Today, 2001. január 2. [2011. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 24.)
  6. Homosexualist Catholic Irish President speaks at Jesuit University”, Christian Telegraph, 2008. december 16.. [2009. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  7. Mary McAleese”, Forbes, 2010. október 1.. [2017. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.) 
  8. McAleese 'sorry' over Nazi remark”, BBC News, 2005. január 29.. [2011. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. október 24.) 
  9. Mary McAleese: A hard act to follow”, Irish Independent, 2011. október 21.. [2011. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. október 24.) 
  10. How President McAleese became the queen of hearts”, Belfast Telegraph, 2011. október 21.. [2012. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  11. There's something about Mary”, Evening Herald, 2011. október 19.. [2012. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  12. "McAleese returns more than €500,000 in allowances" Archiválva 2012. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben. 3 May 2012, The Irish Times
  13. Father Of Former President To Be Buried Tomorrow”, Irish Times, 2013. augusztus 18.. [2013. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. január 10.) 
  14. Clarity. „Irishwomen Find Niche (And It's Not in Kitchen)”, The New York Times, 1997. szeptember 26.. [2013. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. december 13.) 
  15. Unfinished business with North Belfast. Belfastmedia.com. [2012. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 16.)
  16. Gillespie, Gordon. The A to Z of the Northern Ireland Conflict (angol nyelven). Scarecrow Press (2009. szeptember 24.). ISBN 978-0-8108-7045-1 
  17. Cleary. „A high-achieving Northern Catholic”, The Irish Times (Hozzáférés: 2020. január 30.) (angol nyelvű) 
  18. Mary McAleese and the Catholic Church – BLOG (brit angol nyelven). St Martin Apostolate, 2019. november 21. [2020. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  19. Former President Mary McAleese to receive 2018 TK Whitaker Award (brit angol nyelven). Business & Finance, 2018. július 5. [2020. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  20. Cleary. „A high-achieving Northern Catholic”, The Irish Times (Hozzáférés: 2020. február 7.) (angol nyelvű) 
  21. Mary McAleese Biography. Áras an Uachtaráin. [2011. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)
  22. Honorary degree for Martin McAleese”, RTÉ News, 2007. június 13.. [2010. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. december 21.) 
  23. McDonald. „Heartbroken town salutes as Robbie 'gets transfer home'”, Irish Independent, 2009. április 14.. [2009. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. december 21.) 
  24. Kearney. „Martin McAleese fails in plan to deliver UDA guns”, BBC News, 2009. december 17.. [2010. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. december 21.) 
  25. Murray. „McAleese puts UVF guns out of commission”, Irish Independent, 2009. június 21.. [2012. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. december 21.) 
  26. Taylor. „A very private affair”, Irish Independent, 2009. április 9.. [2009. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. december 21.) 
  27. Sheahan. „Exclusive: McAleese's son talks of growing up as gay man as he calls for Yes”, Irish Independent, 2015. április 18.. [2015. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. május 17.) 
  28. Deegan. „President tells of days spent living with nuns in Ennis”, The Irish Times (Hozzáférés: 2020. január 30.) (angol nyelvű) 
  29. Mary McAleese. nndb.com. [2020. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 7.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mary McAleese című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.