Martin Samuel Möckesch

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Martin Samuel Möckesch
Született 1813. november 11.
Oroszcsűr
Elhunyt 1890
Nagyszeben
Foglalkozása lelkész,
író,
műfordító

Martin Samuel Möckesch (Oroszcsűr, 1813. november 11.Nagyszeben, 1890) erdélyi szász evangélikus lelkész, író és műfordító.

Élete[szerkesztés]

Apja, Johann Michael Möckesch, 65 éven át volt Oroszcsűr lelkésze, Friedrich nevű bátyja tanár és lelkész volt. A gimnáziumot 1835-ben végezte el Nagyszebenben, ezután 1836. október 12-éig tanító volt Keresztényszigeten. Tanulmányait Berlinben folytatta, majd hazatérve 1840 októberében elemi iskolai tanító lett Nagyszebenben, 1842-ben pedig az újonnan alakult ipariskola tanítója. 1835. március 5-én lelkésszé választották Bongárdon, 1850. március 11-én pedig Fogarason, 1856. április 24-én Nagyekemezőn, illetve 1864. január 8-án Márpodon. Bongárdon teljes erővel kiállt egy orgona beszerzése ügyében és erre a célra felajánlotta az 1846-ban megjelent Geistliche Lieder in walachischer Sprache című kötetének teljes bevételét. 1852. július 29-én Ferenc József császár arany szolgálati érdeméremmel tüntette ki.

1870-ben kivándorolt Romániába, ahol Bukarestben nejével együtt német iskolát igazgatott, majd a román nyelv tanszékét vállalta el. Asztmája miatt fel kellett adnia tanári hivatását és 1878-79-ben a román vasutaknál vállalt tisztviselői munkát, majd a bukaresti rokkantak házának igazgatója volt. Egészsége nem javult, ezért 1886-ban visszatért Nagyszebenbe, és az evangélikus gimnáziumban és a hozzá kapcsolódó reáliskolában román nyelvet tanított. A nagyszebeni Ferencz József-polgárkórházban halt meg.

Lelkészi munkássága mellett Möckesch íróként is tevékenykedett: verseket, elbeszéléseket és nyelvészeti tanulmányokat írt. Kiemelkedő jelentőségre azonban műfordítóként tett szert: az erdélyi szászok között egyik elsőként foglalkozott a román és cigány lírával. 1846-ban a bongárti közösség használatára kiadta a román nyelvre fordított egyházi énekeket. Kéziratban maradt a románra fordított Jézus élete és a lutheránus kiskáté.

Művei[szerkesztés]

  • Die Pfarrkirche der Augs. Conf. Verwandten zu Hermannstadt. Hermannstadt, 1899. Kőnyom. képpel.
  • Historiam aedis sacrae Parochiae Cibiniensis A. C. add. Composuit, nec non structurae genus, secundum quod aedes sacra exstructa, definivit… Hermannstadt, 1839.
  • Geistliche Lieder in walachischer Sprache, 1846
  • Romänische Dichtungen. Ins Deutsche übersetzt. Hermannstadt, 1851.
  • Des höchsten Alters Loos. Eine siebenbürgisch-sächsische Erzählung. Hermannstadt, 1862.
  • Beweise für die celtische Abstammung der Walachen oder Romänen, besonders derer, welche im Grossfürstenthume Siebenbürgen leben. Hermannstadt, 1867.
  • Ernst und Schertz. Hermannstadt, 1869.
  • Vor der Abfahrt. Erzählungen, Gedanken und Empfindungen in Verse gebracht. Hermannstadt, 1888.
  • Heideblümchen. Zigeunerische Dichtungen und Sprichwörter ins Deutsche übersetzt. Kronstadt, …

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Joseph Trausch – Friedrich Schuller: Schriftsteller-Lexikon oder biographisch-literarische Denkblätter der Siebenbürger Deutschen. Köln: (kiadó nélkül). 1983.   [Az 1868-1902 között Nagyszebenben és Brassóban megjelent 1-4. kötet utánnyomása]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]