Maróca várispánság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Maróca várispánság egyike volt a Magyar Királyság kis szlavóniai várispánságainak.[1]

Maróca várispánságot Szent László király alapította az egykori nemzetségi zsupánság területéből Zágrábtól északkeletre Maróca (horvátul: Moravče) központtal. Kálmán király a szlavón bán fennhatósága alá rendelte. IV. László 1275-ben Dénes mesternek adományozta örök időkre, ezzel királyi várispánsági szerepe megszűnt.

1300-ban Károly Róbert hívének, Cseszneki Miklósnak adományozta, akitől azonban a III. András pártján álló Mihály zágrábi püspök elfoglalta. Maróca várispánság területe már a 14. század végén mint kerület (districtus) szerepelt az oklevelekben, ekkora tehát már beolvadt Zágráb vármegyébe.

Források[szerkesztés]

  • Szalay-Baróti: A Magyar Nemzet Története
  • Hóman-Szekfű: Magyar Történet
  • Marczali Henrik: Az Árpádok és Dalmácia