Ugrás a tartalomhoz

Makasszári koboldmaki

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Makasszári koboldmaki
1985-ben készült fényképen
1985-ben készült fényképen
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Család: Koboldmakifélék (Tarsiidae)
Nem: Tarsius
Faj: T. fuscus
Tudományos név
Tarsius fuscus
(Fischer, 1804)
Szinonimák
  • Tarsius fuscomanus (Geoffroy, 1812)
  • Tarsius fischerii (Burmeister, 1846)
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Makasszári koboldmaki témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Makasszári koboldmaki témájú kategóriát.
Kitömött hím példány a Göteborgi Természettudományi Múzeumban

A makasszári koboldmaki vagy makassar-koboldmaki (Tarsius fuscus) az emlősök (Mammalia) osztályába, a főemlősök (Primates) rendjébe, a koboldmakifélék (Tarsiidae) családjába és a Tarsius nembe tartozó állatfaj.

A makasszári koboldmakit legelőször Johann Fischer von Waldheim írta le 1804-ben, a fajt később véletlenül kétszer is átnevezték, először Étienne Geoffroy Saint-Hilaire 1812-ben T. fuscomanus, 1846-ban pedig Hermann Burmeister T. fischeri néven.

Elterjedési területe Indonéziában, Celebesz szigetének délnyugati félszigetén, Makassar közelében található. Dél-Celebesz egyik endemikus főemlőse.[1] Az indonéz Bantimurung-Bulusaraung Nemzeti Parkban megtalálható.[2] Eredetileg azt állították, hogy a faj Madagaszkárból származik, viszont ezt Colin Groves és Myron Shekelle[3] 2010-ben Makassar területére korlátozta. Trópusi esőerdőkben, bozótosokban, a mangrovepartok és a mangroveerdők tisztásain, illetve a hegyvidéki erdőkben él.[4] Élőhelyének területe elérheti a 20-30 négyzetmétert.[2]

Általában vörösesbarna bundával rendelkezik, a farok végén lévő szőrzet fekete színű. A farok a testhossz 143-166%-át teszi ki. Rövidebb koponyája és rövidebb fogsora van, mint a legtöbb más koboldmaki fajnak. Illetve rövidebb hátsó lábai is vannak, mint a többi koboldmakinak.[5]

Éjszakai állat, ezért a legtöbb éjjeli tevékenysége élelemkereséssel telik.[2] Valószínűleg rovarokkal és kisebb gerincesekkel táplálkozik. A vemhességi idő nagyjából megegyezik a többi ismert koboldmakiéval.[4]

A fajt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listája sebezhető kategóriába sorolta. Ezt a tanulmányt a Bantimurung-Bulusaraung Nemzeti Parkban végezték 2011 májusa és júliusa között.[1] Eltekintve attól, hogy ez az állat nagyon ritkán és nehezen megtalálható, még nincsenek ex situ védelmi erőfeszítések a faj érdekében. Az Indonéz Köztársaság Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztériumának 25 kiemelt állatlistáján szerepel.[2]

  1. 1 2 Mustari, Abdul Haris (2013. április). "Karakteristik Habitat dan Populasi Tarsius (Tarsius Fuscus Fischer 1804) di Resort Balocci, Taman Nasional Bantimurung Bulusaraung, Sulawesi Selatan". Media Konservasi (indonéz nyelven). 18 (1): 231303. doi:10.29243/medkon.18.1.%p. ISSN 0215-1677. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  2. 1 2 3 4 "Tarsier (Tarsius fuscus) Watching at Bantimurung Bulusaraung National Park". P3E (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. január 16.
  3. "Myron Shekelle | Biology Department | Western Washington University". biology.wwu.edu (angol nyelven). 2023. január 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. január 16.
  4. 1 2 "Tarsius fuscus Fischer 1804". www.gbif.org (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. január 16.
  5. "Tarsius fuscus - Facts, Diet, Habitat & Pictures on Animalia.bio". animalia.bio. Hozzáférés: 2023. január 16.