Majtényiné Túri Katalin

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: szövegközben külső linkek
Majtényiné Túri Katalin
Fotója a Majtényi család gyűjteményéből
Fotója a Majtényi család gyűjteményéből
SzületettTúri Katalin
1953. február 1.
Miskolc Magyarország
Elhunyt1999. december 28. (46 évesen)
Szentes, Magyarország
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaMajtényi András
Foglalkozása
Tisztségekönyvtárigazgató (1982–1993, Szentes Városi Könyvtár)
Iskolái
Sablon • Wikidata • Segítség

Majtényiné Túri Katalin (Miskolc, 1953. február 1. – Szentes, 1999. december 28.) népművelő, informatikus-könyvtáros. 1982 és 1993 között Szentesen a Városi Könyvtár igazgatója, majd 1993-tól haláláig a hódmezővásárhelyi Németh Lász­ló Városi Könyvtár igazgatóhelyettese. Közben 1994-től Szegeden főiskolai óraadó tanár, és 1995-96 között a Szentesi Élet városi hetilap felelős szerkesztője.

Életútja[szerkesztés]

Dunántúli és szegedi nagycsaládos gyökerekkel Hódmezővásárhelyen nevelkedett,[1] itt kezdte tanulmányait. A Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskolában érettségizett, majd 1971 őszén az akkor Vásárhelyen működő Megyei Könyvtárban kezdett dolgozni olvasószolgálati munkatársként.[2] A munka mellett 1972-75 között a Debreceni Felsőfokú Tanítóképző Intézetben tanulva népművelő-könyvtáros végzettséget szerzett.

1973-ban, amikor a megyei könyvtári funkciót Szegedre helyezték át, Szentesre pályázott, ahol az akkor József Attila u. 1. alatt működő könyvtár gyermekkönyvtári részlegének vezetője lett.

1976-ban feleségül ment Majtényi Andráshoz (Szentes, 1948-), a szentesi Állami Zeneiskola zongora-szolfézs-magánének-szakos művész-tanárához. Gyermekeik: a tragikusan korán elhunyt Gergely (1979-1991), a zongoraművész-tanárrá lett Eszter (1982-) és a szintén zenei pályát választó Laura (1992-).

1982 és 1993 között a szentesi Városi Könyvtár igazgatója volt - kinevezésekor e minőségében az országban legfiatalabbként.[3]

A munka és a család mellett folyamatosan tanult: 1980-ban a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán a könyvtáros kiegészítő szakot, 1985-ben a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem filozófia szakosítóját végezte el, majd 1991 és 1994 között Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészet-tudományi Karán informatikus-könyvtáros végzettséget szerzett.

1993-tól újra Hódmezővásárhelyen dolgozott,[4] a Németh Lász­ló Városi Könyvtár igazgatóhelyetteseként. Szeptembertől a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Könyvtártudományi Tanszékének állandó külső óraadó tanára lett a könyvtári tájékoztatáshoz kapcsolódó szaktárgyak előadójaként.

Mindeközben még évekig megmaradt szentesi lakosnak, sőt 1995. júniusától a Szentesi Élet c. városi hetilap ügyvezető szerkesztői tisztét is betöltötte.

1999-ben súlyos betegség támadta meg. December 28-án a szentesi kórházban hunyt el. Temetése 2000. január 4-én volt a szentesi alsó-református temetőben.

Munkássága[szerkesztés]

Már szentesi gyermekkönyvtárosként kitűnt szervezőkészségével. Az árpádhalmi nyári olvasótáborai országos hírűek voltak. Ifjú igazgatóként 1984-ben ő szervezte meg a felnőtt könyvtár átköltözését a József Attila utca 1. szám alól az egykori Szentesi Takarékpénztár Kossuth téri épületébe. Ez egyúttal a helyben maradó Gyermekkönyvtár önálló létezésének kezdetét is jelentette.

Megerősítette az együttműködést a megyei fenntartású társ-közintézményekkel - a Szentesi Fióklevéltárral Archiválva 2012. szeptember 9-i dátummal a Wayback Machine-ben és a Koszta József Múzeummal - melynek számos közös rendezvény, és helyi kiadvány lett a gyümölcse.

Sok újszerű kezdeményezés elindítója volt. Az általa vezetett “vállalkozó könyvtárnak”[5] könyvesboltja volt a Művelt Nép Könyvkiadó égisze alatt, antikváriumot működtetett, könyveket, kiadványokat jelentetett meg - köztük az országos visszhangot kiváltó Szentesi ki kicsoda?[6] kortárs lexikont - és közkereseti társaságként különféle szellemi “bérmunkák” elvégzésére vállalkozott.

Az intézmény munkatársaival intenzív kulturális- és közéleti rendezvényszervező munkát végzett.[7] Ekkor váltak rendszeressé Dorogi Zsigmond irodalmi műsorai, emellett a későbbi rendszerváltó személyiségek közül – Csurka Istvántól Bíró Zoltánig – sokan tartottak a könyvtárban emlékezetes fórumokat.

A rendszerváltozás idején a reformkommunisták sorába tartozónak vallotta magát, ám a közéleti stílus eldurvulása, és más tényezők miatt hamarosan kiábrándult a politikából,[8] és újra teljes energiájával a könyvtáros szakma felé fordult.

Hódmezővásárhelyre visszakerülve mint igazgatóhelyettes és frissen végzett informatikus könyvtáros nagy hangsúlyt fektetett a számítógépek könyvtári alkalmazására.[9] Kezdeményezte az integrált könyvtári rendszer bevezetését, és a kiépülő városi üvegszálas informatikai hálózatra alapozva a könyvtár információs központ jellegének megerősítését. Munkatársaival elkezdték feldolgozni az önkormányzati jegyzőkönyveket, és más közérdekű dokumentumokat.

Pályázati és alapítványi forrásokat szerzett az intézménye számos projektjéhez. Itt is megszervezte a diákok nyári olvasótáborait, távoktatási tervezetet készített és kiadta több helyi alkotó munkáját. Szerzőként és szerkesztőként is jegyezte a Vásárhelyi Almanach Archiválva 2023. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben című életrajzi- és városismertető kötetet. Eközben hét hónapig felelős szerkesztője volt a Szentesi Élet városi hetilapnak.

Főiskolai óraadó tanárként, könyvtári szakmai lapokban megjelent cikkek szerzőjeként, szakdolgozatok konzulenseként részt vállalt a szakemberképzés színvonalának emelésében. Korai távozása nagy veszteség volt nem csak a családjának, hanem a könyvtáros szakmának is.

Egyesületi és egyéb tagságai[szerkesztés]

1975-től tagja volt a Magyar Könyvtárosok egyesületének. 1982-től a Csongrád Megyei Könyvtáros[halott link] című szaklap szerkesztőbizottságában dolgozott.

A rendszerváltás előtti közéleti tevékenysége során 1982-ben a Szentes Városi Tanács Munkaügyi Döntőbizottságának tagja lett. 1985-től az MSZMP Szentes Városi Közművelődési Alapszervezet titkára, a Szentes Városi Bizottság tagja volt, emellett részt vett a Csongrád Megyei Művelődési és Ifjúságpolitikai Bizottság munkájában.

1995-től képviselte intézményét az Informatikai és Könyvtári Szövetségben[halott link], amely soraiból 1999-ben delegálta a Nemzeti Kulturális Alapprogram Könyvtári Szakmai Kollégiumának[halott link] tagjai közé.

Elismerései[szerkesztés]

1976-ban szentesi gyermekkönyvtárosként Miniszteri Dicséretet kapott. 1978-ban az Alkotó pedagógusok Csongrád megyei pályázatán első díjat nyert a "Zenei és képzőművészeti nevelés lehetőségei és gyakorlati kérdései a gyermekkönyvtárban" című munkájával. 1985-ben már mint könyvtárigazgató kapta meg a Kiváló Munkáért kitüntetést, és ugyanez évben a “Szentesért” érdemérem bronz fokozatát. 1990. augusztus 17-én a Parlamentben a Kiváló Népművelő kitüntetést vehette át.

Munkáiból[szerkesztés]

Cikkek, tanulmányok[szerkesztés]

Csongrád Megyei Könyvtáros (1985:1-2. Új helyen a Szentesi Városi Könyvtár; 1989:1-2. Könyvesboltot nyitunk; 1991:3-4. A tájékozatlanság sokba kerül! Vállalkozói szabadiskola a szentesi könyvtárban; uo. Közhasznú és közérdekű információs iroda a Szentesi Városi Könyvtárban; 1992:3-4. Vállalkozások a Szentesi Városi Könyvtárban.)

Szentesi egyletek és társulatok a XIX. században. Szentes, 1994. (Kézirat, 114 p.)

Könyvek, kiadványok[szerkesztés]

  • Szentesi ki kicsoda? Bodrits Istvánnal és Labádi Lajossal. Szentes, 1988. 255 p.
  • VÁSÁRHELYI ALMANACH Archiválva 2023. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben - Városismertető és ki kicsoda Hódmezővásárhelyen 1997
  • Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármesterének jelentése 1997. évről - Hmvhely, 1998 (szerkesztés)
  • Hódmezővásárhely jeles tudósai - Bp.-Hmvhely, 2000. 269 p. (szerkesztés)

Felelős kiadóként[szerkesztés]

  • Szentesi életrajzi évfordulók 1985, 1986, 1987, 1988, 1989. (Szentes, 1985/89)
  • Szentesi ki kicsoda? (Uo., 1988.)
  • Szentes címertörténete (Uo., 1989)
  • Hess, öregúr! Nagyajtósi István versei (Uo., 1990).

Emlékezete[szerkesztés]

A Majtényi-család síremléke a szentesi alsó-református temetőben

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Emlékkötet, 2004. 29. o.
  2. ↑ Emlékkötet, 2004. 35. o.
  3. ↑ Emlékkötet, 2004. 39. o.
  4. ↑ Ki kicsoda, 1996. 155. o.
  5. ↑ Fülöpné, 1992. 32. o.
  6. ↑ Ki kicsoda, 1988
  7. ↑ Emlékkötet, 2004. 40. o.
  8. ↑ Emlékkötet, 2004. 11. o.
  9. ↑ Emlékkötet, 2004. 48. o.

Hivatkozások[szerkesztés]

  • Ki kicsoda, 1988. = Szentesi ki kicsoda? (Szerkesztette: Bodrits István, Labádi Lajos, Majtényiné Túri Katalin) Szentes, 1988. 255. p.
  • Fülöpné, 1992. = Fülöpné Varjasi Judit: A szentesi Városi Könyvtár: 1962-1992 - Szeged, 1992. 42 p.
  • Ki kicsoda, 1996. = Szentesi ki kicsoda és városismertető 1996 (Szerkesztette: Bodrits István) Szentes, 1996. 340 p.
  • Emlékkötet, 2004. = Megszakadt életút – Emlékezés Majtényiné Túri Katalin könyvtárosra (1953–1999) (Kötetszerkesztés: Labádi Lajos) Szentes, 2004. 82 p.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Majtényiné_Túri_Katalin&oldid=26791088”