Magyarország és Korea kapcsolatai
.svg)
Az Osztrák–Magyar Monarchia és Csoszon Királyság közötti viszony (hangul: 오지리·조선 관계, odzsiri-csoszon kvangje, handzsa: 墺地利·朝鮮 關係, RR: ojiri-joseon gwangye) a magyarok és koreaiak közötti első diplomáciai kapcsolatokat jelöli. A két ország 1892. július 23-án vette fel a diplomáciai kapcsolatot egymással.
Vay Péter gróf, misszionárius, világutazó 1903-1914 között vatikáni megbízásból bejárta a világ számos országát, köztük Koreában is járt többször. A gróf közreműködött új egyházközségek, kolostorok és gyermekotthonok létesítésében is az országban, emellett az 1906-ban megjelent Kelet császárai és császárságai című művében megkülönböztetett figyelemben részesíti Koreát. Művében a szerző mindezt úgy indokolja, hogy „...A föld és népe felől alkotott fogalmak hiányosak...Korea a világ egyik legérdekesebb szöglete s Eszebb tájékot alig képzelhetnénk el.”[1]
A monarchia kapcsolatai Koreával 1910-ben, Korea japán megszálláskor szakadtak meg.[2]
1948-ban Korea területén két külön állam jött létre. Magyarország az akkori politikai viszonyok miatt a szocialista Észak-Koreát ismerte el Korea jogutódjának.
1989-ben Magyarország hivatalosan is felvette a diplomáciai kapcsolatot Dél-Koreával.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ gróf Vay Péter élete. A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára. (Hozzáférés: 2015. július 25.)[halott link]
- ↑ A koreanisztika Magyarországon. ELTE. (Hozzáférés: 2015. július 25.)
