Postapalota (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Magyar Posta Székháza szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Postapalota
Postapalota (12272. számú műemlék).jpg
Település Budapest XII. kerülete
Építési adatok
Építés éve 1924
Építési stílus késő eklektikaszecesszió
Tervező Sándy Gyula
Elhelyezkedése
Postapalota (Magyarország)
Postapalota
Postapalota
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 23″, k. h. 19° 01′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 23″, k. h. 19° 01′ 24″
A Wikimédia Commons tartalmaz Postapalota témájú médiaállományokat.

A Magyar Posta Székháza vagy Postapalota, régi nevén Buda-Krisztina körúti postapalota Buda egyik jellegzetes szecessziós épülete.

Leírás[szerkesztés]

A Budapest XII. kerületében, a Krisztina körút 6. szám alatti palota Sándy Gyula tervei szerint eklektikus–szecessziós stílusban épült 1924-ben a Magyar Királyi Posta igazgatósági épületeként. Érdekessége, hogy itt működött az ország első körforgó személyfelvonója („páternoszter”). Nagy kéménye a régi, udvarról történő széntüzelés emléke volt.

Bár az épület a második világháborúban, Budapest ostroma során teljesen kiégett, szerkezete nem esett szét. 1947-ben állították helyre a háborús károkat. A 2000-es évek elejéig, eredeti céljának megfelelően a Magyar Posta használta. Azután évekig üresen állt, amikor 2016-ban a Pallas Athéné Alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vásárolta meg 22,3 millió euróért (azaz közel hétmilliárd forintért), és kezdte el a műemléki felújításokat. Irodaházként tervezték hasznosítani, alsóbb szintjein pedig kereskedelmi egységeket fogadtak volna.

Ám az épület 2018 nyarán 14 milliárdért átkerült a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába, és a legújabb tervek szerint az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége költözik át ide, s a tervezett Buda Palota modern irodaház helyett mint a Nemzeti Bank pénz- és banktörténeti múzeuma is itt nyílhat meg 2020-ban. Az interaktív látogatóközpont a gazdasági folyamatok, fogalmak bemutatását és megértését tűzte ki fő céljául. Ezek mellett érmebolt és könyvsarok is lesz az épületben a látogatók számára. A saroktorony tetejére tervezett kilátót alkalmasint megnyitják a nagyközönség előtt.

Forrás[szerkesztés]

Egyéb információk[szerkesztés]