Ugrás a tartalomhoz

Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság
Az egyesület logójává II. András magyar király Aranybulla-pecsétjét választotta
Az egyesület logójává II. András magyar király Aranybulla-pecsétjét választotta

Alapítva1883.
1983.
Megszűnt1950.
Típuscivilszervezet
TevékenységA heraldika és a genealógia vizsgálatának tudományos kereteinek biztosítása
SzékhelyBudapest
Nyelvekmagyar magyar
Elnökdr. Pandula Attila
Kulcsemberekdr. Kollega Tarsoly István, Reisz T. Csaba, alelnökök
Működési régióországos

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság weboldala

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság egy tudományos társulat és társadalmi szervezet, amelynek elsődleges célja Magyarországon a heraldika és a genealógia tudományos kereteinek a biztosítása. A Társaságot 1883-ban alapították, és a Rákosi-korszak alatt betiltották a működését. Kállay István professzor kezdeményezésére a Társaság 1983-ban újraalakult.

Története

[szerkesztés]

1883-ban a tudomány szolgálatában alakult meg a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, amelynek célja a kezdetektől a heraldika, a diplomatika, a szfragisztika, a genealógia és magyar nemesi családok történetének a kutatása volt.[1] Címeréül a Társaság II. András király címerét választotta: „A társaság címere a II. Endre király aranybulláján előjövő nyolcpólyás magyar címer háromszögű pajzson.”[2] A Társaság alapítói között tudósok és nemesi családok tagjai foglaltak helyet. Ugyanebben az évben létrehozták a Társaság közlönyét, Turul címmel. Ez a közlöny 1943-ig negyedévente jelent meg, és a Társaság tevékenységéről és tudományos munkájáról számolt be.[3]

A Társaság munkája nemkívánatos tevékenységnek minősült az 1949 után létrejött sztálinista politikai rendszerben. A Turul folyóiratot a politikai vezetés összemosta az 1920-as években tevékenykedő, hasonló nevű szélsőjobboldali szervezettel. A Társaság tudományos tevékenysége pedig, amely erősen kötődött a nemesség történelmi hagyományaihoz, és a politikailag független történetíráshoz, politikailag nemkívánatos volt a Rákosi-féle sztálinista Népköztársaságban így 1950-ben a Társaságot betiltották.

1950 és 1983 között harminchárom évig semmilyen szakértő heraldikai szervezet nem adott keretet Magyarországon a címerek használatának, amelyek a Rákosi-korszakban egyébként is be voltak tiltva. A családi címerek a nemesség politikailag nemkívánatos intézményének, jelképeinek számítottak, a közösségi címerek (megyék, szabad királyi városok) címerei pedig szintén be lettek tiltva. Ezek helyett az állami és önkormányzati hivatalok, a városi és települési önkormányzatok, és általában véve, minden hivatalos közeg 1949-től az új, szocialista heraldika szabályainak megfelelő népköztársasági címert használták, amelyet 1957-ben a Kádár-címer váltott fel. A Kádár-rendszer korában már engedélyezett volt városok, megyék, települések számára a közösségi címerek használata, azonban ezek a jelképek a „szocialista heraldika” szempontjai szerint lettek elkészítve. A címerek jóváhagyásáról a Képző- és Iparművészeti Lektorátus döntött, mindenfajta tudományos szempont nélkülözésével, így sok új közösségi jelkép jött létre a heraldika szabályainak szabályainak figyelmen kívül hagyásával. Ezeknek a szocialista címereknek a visszatérő elemei a fogaskerekek, gyárak, munkások, munkások szobrai, búzakalászok, boldog földművesek, napsugarak, vörös csillag, sarló és kalapács stb.

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 1983-as újraalakításával az 1980-as években már újra megjelent a közösségi címerek létrehozásában a tudományos szempont. A rendszerváltás után sok település tért vissza korábbi, történelmi címeréhez, míg más települések szocialista címereiket elhagyva új címereket készíttettek. Sok esetben azonban, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság bevonása nélkül, grafikusok, művészek közreműködésével, heraldikailag helytelen címerek születtek.

Működése

[szerkesztés]

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság tagságból és vezetőségből áll. A Társaság éves kongresszust szervez, és a tudományos kutatómunka legfőbb publikálási közege a Turul folyóirat, illetve, a Társaság által szervezett tudományos előadás-sorozatok. A Társaság vezetése ma:

Beosztás Betöltő neve
Elnök Dr. Pandula Attila
Alelnök Dr. Kollega Tarsoly István
Alelnök Reisz T. Csaba
Tiszteletbeli alelnök Dr. Szögi László
Tiszteletbeli alelnök Nyulásziné dr. Straub Éva
Főtitkár Dr. Kovács Eleonóra
Főtitkárhelyettes Vitek Gábor
Titkár Debreczeni Droppán Béla
Titkár Dr. Diószegi György
Pénztárnok Dr. Péntekné Unghváry Mária
Számvizsgáló Dr. Fraknói Mária
Számvizsgáló Görgei Tibor

Források

[szerkesztés]
  1. Kislexikon: Magyar heraldikai és genealógiai társaság. (Hozzáférés: 2012. december 16.) [Tiltott forrás?]
  2. Nyulásziné Dr. Srtaub Éva: 115 éves a Turul. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
  3. Heraldika Könyvkiadó: TURUL • 1883-1900. [2010. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 16.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]