Magyaróság
Magyaróság (Pădureni) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Csürülye |
Rang | falu |
Községközpont | Csürülye |
Irányítószám | 407209 |
SIRUTA-kód | 57261 |
Népesség | |
Népesség | 104 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 620 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 36′ 27″, k. h. 23° 33′ 38″46.607560°N 23.560588°EKoordináták: é. sz. 46° 36′ 27″, k. h. 23° 33′ 38″46.607560°N 23.560588°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Magyaróság románul: Pădureni, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Tordától nyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Magyaróság nevét 1435-ben említette először oklevél Mogiorosd néven.
Későbbi névváltozatai: 1456-ban Monyarossag, Monyorosag, 1733-ban Meyreu, 1750-ben Mujereu, 1760–2 között Magyarosság, 1805-ben Magyaros Ág, 1808-ban Magyaroság, 1861-ben Magyaróság, 1888-ban Magyaróság ≈ (Magyerus), 1913-ban Magyaróság.
1500-ban és 1505-ben p. Monyorosag Léta vára tartozéka volt. 1505-ben pedig Máté nevű kenézét említették. 1569-ben Kamuthy Balázs katonai érdemeiért megkapta Szentlászlót kúriájával és Kisfenest, majd a Kékbikk és Magyaróság határában levő halastavat "kétkerekő malmával" együtt.
A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Alsójárai járásához tartozott.
1910-ben 379 lakosából 2 magyar, 377 román volt. Ebből 33 görögkatolikus, 343 görögkeleti ortodox volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.