Magay Klementina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magay Klementina
Magay Klementina
Magay Klementina
Született1949 (75 éves)
Foglalkozásaénekes
A Wikimédia Commons tartalmaz Magay Klementina témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Magay Klementina (1949[1] –) magyar énekesnő. Egyik legnagyobb slágere a "Nevető almák" (1968), melyet a köztudat csak "Almát eszem"-ként ismer. Fellépett többek között az Atlasz, a Pannónia, a Scampolo, a Metro, és az Omega együttessel is.


Családja[szerkesztés]

Zenei tehetségét apai vonalon nagyapjától örökölte. A nagyapának szalonzenekara is volt, akik Franciaországból származtak. Eredeti nevűk Molter volt, majd amikor amikor Erdélybe települtek, magyarosították Magayra. Nagyapja testvére Molter Károly híres regényíró volt. Ennek következtében a korabeli irodalom színe-java megfordult Marosvásárhelyi otthonukban. Később nagyapja Erdélyből Pécsre költözött, ahol sikeres textilkereskedő lett. Üzlete a város főterén volt, mely nagy sikereknek örvendett, és nem ritkán az utcán állt a sor. Három fia született, melyből a középső fiú az énekesnő édesapja. Édesanyja német származású, egy műanyaghegesztő üzemben dolgozott, ahol esőkabátokat, gumipelenkát, pénztárcákat gyártottak. Amikor híre ment, hogy a Palotanegyedben van egy szép lakásuk, a főnöke többé nem adott neki munkát, azt mondta, éljen meg a szép lakásából. Azonban édesanyja nem lett munkakerülő, férjének köszönhetően akivel ugyan nem élt együtt, de nem váltak el. A kommunista rendszer sem szimpatizált velük, édesapjának pedig különös oka volt erre, hogy ne szimpatizáljon velük, hiszen 47 hónapig szovjet hadifogságban volt.

Zenei karrierje[szerkesztés]

Általános iskola 4. osztályában zongoraórákat kezdett el venni, és apai nagyanyja vett neki egy pianínót is. Akkoriban a Múzeumkerttel szemben laktak, ami közel volt a Magyar Rádióhoz, és az ott dolgozó, a házukban lakó titkárnő beajánlotta a rádió gyermekkórusába, mert hallotta otthon énekelni. A felvételi vizsgára Klementina nővére egyik kinőtt ruhájában ment el, apja kíséretében. A felvételi sikerült, mert felvették a kórusba. Kötelező volt hangszert is választani, így a zongorát választotta, melyen Czigány György tanította játszani. A gyakorlás nem volt az erőssége, viszont megtanult kottát olvasni, majd szolfézsra is járt, mely nagy zenei ismeretet adott neki.

Hatodik osztályos korában kilencven gyerek közül válogatták ki hármójukat az első Intervíziós fellépésre. Az egyik kiválasztott Kincses Veronika volt, aki egy osztállyal feljebb járt, valamint egy Kuzmann Alíz nevű lány. A fellépésre egy kölcsönzött ruhában lépett fel, melyet az egyik osztálytársnőjétől kapott kölcsön, mivel az édesapja külföldön dolgozott, és sok szép ruhát hozott neki.

Középiskolás korában a Budapest leánykórus elnevezésű formációval lépett fel, mely azért jött létre, mert a gyermekkórusból "kiöregedett", ám az énekléshez továbbra is kedvet érző tagokat szerette volna egyben tartani Csányi László és felesége Botka Valéria. Az idők folyamán aztán a szólókarrier építése miatt kilépett közülük.

Édesapja szerette volna, ha tovább viszi a textilkereskedői vénát, és be is iratkozott a Lengyel Gyula Közgazdasági Technikumba, ahol viszont megint utolérte a végzete, mert a kórusvezető tanár alapított egy öttagú vokál együttest Rózsa Vokál néven. Az együttes a Budai Ifjúsági Parkban is sikereket ért el, nyáron pedig az építőtáborokban adtak koncertet, hogy szórakoztassák a vakációzó diákokat. Alapvetően az akkor futó nagy nyugati slágereket adták elő. Ez alól kivételt képzett a "Rohan az Idő" című dal, melyet eredetileg Koncz Zsuzsa adott elő. A Rózsa Vokál pedig ezt a dalt több szólamban vitte színre. A csapatot egy zenekar is kísérte, és Csepelen gyakoroltak, de volt olyan is, hogy a csillagtelepi művelődési házban az Illés-együttessel együtt léptek fel 1965-ben, amikor ők még nem voltak befutott zenekar.

Egy szavalóversenyen ismerkedett meg egy Huszár Erika nevű lánnyal, aki a második helyezést érte el, és egy vázát kapott ajándékba, melyet átmenetileg otthagyta megőrzésre az énekesnőnél, azonban nem jelentkezett érte. Amikor eljött a vázáért, és beszélgetésbe kezdtek, arra jutottak, hogy kellene egy profi zenekar, és így jutottak el az Atlasz együttesig, akik tárt karokkal fogadták. Ugyanebben az időben Szalkai Sándor filmrendező szakos hallgató is látott az énekesnőben fantáziát, akit Huszár Erikán keresztül ismert meg Magay, és udvarolt is neki. Nem volt elegendő a szimpátia, kellett a kisugárzás is, így elintézte, hogy pár újságban címlapra kerüljön, és néhány dalt is írt neki.

Hamarosan népszerű lett mint táncdalénekesnő is. Alig volt 17 éves, amikor az Atlasz együttessel fellépett az első magyar pol-beat fesztiválon. Itt a Szalkai által írt, és nagy port kavart "Kettő, egy, fél" című dalt adták elő, mely egy politikailag is megkérdőjelezhető dal volt. A dal zenéjét Flamm Ferenc, az Atlas énekese szerezte. A dal egy vietnámi lány és egy magyar fiú szerelméről szól, valamint az ottani háború miatti búcsúzkodásról. A dal a 2. helyezést érte el, az első Máté Péter lett a "Sakktábla lett a világ" című dalával. Ezen a fesztiválon játszotta az Atlantisz a "Ki ölte meg Kennedyt?" című dalt is, de itt lett ismert Vámos Miklós és zenekara és Dinnyés József is. A fesztivál egyik díjazottjaként részt vehettek Szocsiban a nemzetközi pol-beat fesztiválon, és a DIVSZ különdíjasaként meghívták a IX. Világifjúsági Találkozóra (Szófia, 1968).[2]

A fesztiválra Máté Péterrel együtt jutott ki, és itt már nem volt megkötés, hogy pol-beates dalokat adjanak elő, csak a színvonal számított. A fesztivál nem korlátozódott Szocsira, innét egy moszkvai turnéra indultak, ahol a fesztivál nyitóestélyén, egy kultúrházban, barátságot kötött Gagarinnal.[3]

Magánélete[szerkesztés]

Házastársa Bene Győző volt, az 1962-es Ki mit tud? egyik győztese. Később elváltak.

Legnépszerűbb felvételei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. http://poptortenetiemlekpont.hu/doc/Fenyvesi_Gabi.pdf
  2. Szórakoztatva politizálni – 50 éve volt Budapesten a pol-beat fesztivál. Recorder. (Hozzáférés: 2019. június 1.)
  3. Interjú Magay Klementinával. Csatári Bence. [2016. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 21.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]