Münchner Nordring

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Münchner Nordring
A Münchner Nordring útvonala
Osztály:D4
Vonal:
  • 5560
  • 5561
Hossz:35,900 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:15 kV 16,7 Hz ~
Üzemeltető:DB InfraGO AG
Legkisebb ívsugár:350 m
Maximális sebesség:100 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Münchner Nordring témájú médiaállományokat.
Buchloe felől
00,0000 Abzw Steinwerk
München-Pasing felé
Augsburg Hbf felé
(0,000) Olching
München Hbf felé
(3,616)
06,7960
Olching Streckenwechsel
(ehem. Abzw Olching Ost)
Bundesautobahn 8
Bundesautobahn 99
(Neutrassierung 1991)
München–Treuchtlingen-vasútvonal
München-Karlsfeld felől
13,332 München-Allach felől
München-Allach és München-Karlsfeld felől
13,930 München-Ludwigsfeld(1991-ig)
14,636 München Nord Rbf(1991-től)
16,80 München-Moosach felé
München–Regensburg-vasútvonal
17,594 München-Moosach felől
München-Oberwiesenfeld (Abzw)
München Olympiastadion felé
18,821 München-Feldmoching felé
München Olympiastadion felé
München-Feldmoching felől
20,672 München-Milbertshofen
Iparvágány a BMW Werk 1 felé
AW München-Freimann felé
Ingolstädter Straße (Abzw, 1945-ig)
München-Schwabing felé (1995-ig)
24,390 München-Freimann
Kapcsolat a Müncheni metróval
U-Bahn Münchner Freiheit–Garching (U 6)
25,845 Föhringer Eisenbahnbrücke (Isar, 155 m)
Anschluss Heizkraftwerk Nord
26,500 München Nordost (Abzw)
Feldkirchen felé (1942–1949)
27,664 München Flughafen felől
28,406 München-Johanneskirchen
29,630 München-Englschalking
30,571 München-Daglfing
München Ost Pbf felé
Bundesautobahn 94
31,710 München-Zamdorf (Abzw)
nach München Ost Rbf
München–Simbach
33,001 München Ost Rbf felől
München Ost Pbf felől (S-Bahn)
33,503 München-Trudering
33,604
33,600
(Kilometersprung +4 m)
Grafing Bahnhof felé (S-Bahn)
München Hbf felől
35,896 München-Waldtrudering (Abzw)
Rosenheim felé

Források
[1][2][3][4]

A Münchner Nordring (magyar nyelven: Müncheni Északi Gyűrű) egy München városát északról elkerülő vasútvonal, amelynek egy részét csak tehervonatok használják. A vonal jelentősége az árufuvarozás szempontjából részben abból is adódik, hogy a vonal keresztülhalad a München Nord rendezőpályaudvaron (Rangierbahnhof München Nord).

Útvonal[szerkesztés]

A Nordring Olching állomáson kezdődik, és kezdetben Groebenzellből északra, a müncheni Allach városrészbe vezet. A vonal összeköttetésben áll a Nürnberg-Ingolstadt-München-vasútvonallal, mielőtt a vonal áthalad München északi rendezőpályaudvarán. A rendezőpályaudvar kijárati vágányai közelében van egy összekötő ív Moosachba a Laimba tartó vonalon. Hasonlóképpen van csatlakozás az északra futó München-Regensburg-vasútvonalhoz.

A rendezőpályaudvartól keletre a vonal az olimpiai falu északi szélén halad. Az 1972. évi nyári olimpiai játékok idején a vonalon található egykori München Olympiastadion állomásra személyszállító járatok közlekedtek.

A vonal keleti oldalán, Milbertshofenben és Freimannban két teherpályaudvar található. A Milbertshofeni pályaudvartól nyugatra egy mellékvágány ágazik le a BMW 1-es számú gyárához. Keletebbre egy vágány korábban a München-Schwabing teherpályaudvarra ágazott le; ezt a vágányt ma a 23-as villamosvonal vágányai használják. A Freimann pályaudvartól keletre van egy mellékvágány a müncheni U6-os metróvonalhoz, amelyet az U-Bahn vonatok szállítására használnak. Miután a vonal a Föhring vasúti hídon átkel az Isar folyón, egyesül a München Ost-München Repülőtér vasútvonallal, amelytől Daglfing állomáson válik el. Egy összekötő ívben halad Trudering állomásig, majd nem sokkal később csatlakozik a München-Rosenheim-vasútvonalhoz.

A második világháború utánig a vonalnak volt egy elágazása is Johanneskirchenből Feldkirchenbe a München-Mühldorf-vasútvonalon keletre, valamint Roggensteinből a München–Buchloe-vasútvonalon Olchingba. Ezeknek még mindig vannak nyomai, bár a síneket már felszedték.

Története[szerkesztés]

Moosach-Schwabing[szerkesztés]

A vasút első szakaszát, a későbbi Münchner Nordring első szakaszát 1901. október 1-jén nyitották meg. Ez egy kizárólag teherforgalomra szolgáló helyi vasút volt, amely a München melletti Moosach állomásról a München-Landshut-vasútvonalon Milbertshofenen keresztül München-Schwabingba vezetett.

München-Kelet-Schwabing[szerkesztés]

A München-Kelet-Ismaning helyi vasútvonal 1909. június 5-én nyílt meg. Ezzel egy időben egy másik helyi teherszállító vonalat is megnyitottak a teherforgalom számára Johanneskirchenből, e vonal egyik állomásáról München-Schwabingba. Ezzel befejeződött a Münchner Nordring fejlesztésének első szakasza.

Kapcsolat Mühldorfhoz[szerkesztés]

A Münchner Nordring közvetlen összeköttetése a mühldorfi vonallal 1941-ben készült el Johanneskirchen és Feldkirchen között. A vonal meghosszabbítását a Rosenheim-vonalon Zornedingig tervezték, de nem valósult meg. A második világháború után a kapcsolatot nem használták. Öt évig nem is üzemelt.

Teherszállítás[szerkesztés]

A vonalat számos belföldi és nemzetközi tehervonat használja. Ezek közé tartoztak többek között a Manching-Brennersee RoLa járatai egészen annak bezárásáig.

Helyi forgalom[szerkesztés]

A milbertshofeni pályaudvart elsősorban az olajipar használja, nem pedig egyéb teherforgalom. A BMW forgalmát is Milbertshofenben bonyolítják le.

A Freimann pályaudvaron csak néhány kitérőt használnak még, amelyek a Milbertshofenbe irányuló és onnan induló forgalmat szolgálják ki. Többek között az Euro-Industriepark különböző cégeit szolgálja ki, ahol pénz- és áruforgalmi üzletek találhatók.

Johanneskirchentől északra található a Stadtwerke München Heizkraftwerk Nord ("északi hő- és villamos erőmű"), amelyet szénszállító irányvonatokkal szolgálnak ki.

Személyszállítási szolgáltatások[szerkesztés]

Néhány éjszakai vonatot és a repülőtérre közlekedő S8-as S-Bahn járatát leszámítva a Münchner Nordringen nincsenek menetrend szerinti személyszállító járatok. A vonalat csak akkor használják terelésre, ha a München Süd részén, illetve Olching és Laim között nem járható a pálya.

Freimann műhely[szerkesztés]

A Freimann pályaudvartól délre volt az egykori Ausbesserungswerk München-Freimann, ahol egykor több ezer ember dolgozott. Egy részét ma is a Deutsche Bahn kutatási és technológiai központja használja, és még mindig kísérleti járműveket tárol. Az egykori műhely területét ma már sokféleképpen használják - egy részét az Euro-Industriepark és a Zenith kiállítási központ használja.

Irodalom[szerkesztés]

  • Hans Schweers, Henning Wall: Eisenbahnatlas Deutschland – Ausgabe 2007/2008. Schweers + Wall, Köln 2007, ISBN 978-3-89494-136-9.
  • Klaus-Dieter Korhammer, Armin Franzke, Ernst Rudolph: Drehscheibe des Südens. Eisenbahnknoten München. Hrsg.: Peter Lisson. Hestra-Verlag, Darmstadt 1991, ISBN 3-7771-0236-9.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Münchner Nordring
A Wikimédia Commons tartalmaz Münchner Nordring témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. DB Netz AG: Infrastrukturregister. In: geovdbn.deutschebahn.com, abgerufen am 14. September 2020.
  2. Karte der Bundesbahndirektion München 1985. In: blocksignal.de, abgerufen am 14. September 2020.
  3. Eisenbahnatlas Deutschland, Aachen 2014, ISBN 978-3-89494-145-1
  4. Frank Zimmermann: Abzw Steinwerk – Abzw Olching Ost. spurensuche-eisenbahn.de. Frank Zimmermann, 2014. május 27.