München–Holzkirchen-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
München Hbf–Holzkirchen-vasútvonal
A Grosshesseloher Brücke
Osztály:D4
Vonalszám:955, 956, 999.3, 999.20
Vonal:5505
Hossz:36,5 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:15 kV 16,7 Hz ~
Üzemeltető:DB Netz
Maximális sebesség:160 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz München–Holzkirchen-vasútvonal témájú médiaállományokat.
0,0 München Hbf 523 m
München Ost felől (S-Bahn-Stammstrecke)
München-Pasing felé (S-Bahn-Stammstrecke)
1,6 Bahnhof München Donnersbergerbrücke
Mittlerer Ring (Donnersbergerbrücke)
Zuführungsstrecken zum Hauptbahnhof
München Hbf felől
Laim Rbf felől München Hbf felé
3,4 München-Heimeranplatz
Mittlerer Ring
München Hbf felől
Südring München Ost felé
Südring vLaim Rbf felől, München Süd felé
5,2 München Harras
Mittlerer Ring
Sendlinger Spange Pasing és Laim Rbf felől
6,4 München-Mittersendling
7,9 München Siemenswerke
9,6 München-Solln
Bundesstraße 11
München Süd felől
Wolfratshausen felé
10,8 Großhesselohe(1981-ig)
Isar, Isar-Werkkanal (Grosshesseloher Brücke 258,30 m)
25-ös villamos
München Ost felől
18,4 Deisenhofen 596 m
Bundesstraße 13
26,0 Sauerlach 615 m
33,2 Otterfing 670 m
36,5 Holzkirchen 683 m
Rosenheim felé
Schliersee felé
Lenggries felé

A München–Holzkirchen-vasútvonal egy normál nyomtávolságú, kétvágányú, 36,5 km hosszúságú vasútvonal Németországban München és Holzkirchen között.

Története[szerkesztés]

A München körüli fontos vasútvonalak vonalvezetése (1861)

A vasútvonal a Bayerische Maximiliansbahn részeként épült. A München-Holzkirchen szakasz a mai Mangfalltalbahnnal együtt a München-Rosenheim szakaszt alkotja. A München és Rosenheim közötti szakaszt 1840 és 1850 között tervezték. Az első megépített szakasz a München és Hesselohe közötti szakasz volt, amely 1854-től üzemelt. A vonal akkoriban a Max-Friedländer-Bogen/Schrenkstraße magasságában ágazott el dél felé az augsburgi vonalról. A mai Ganghoferstraße területén a vágány dél felé haladt, és a Heimeranplatz állomástól keletre találkozott a Großhesseloher Brücke vonalával. A pályaszakaszt 1860 körül a mai útvonalra cserélték, majd később a régi vonalat bezárták.[1] A Rosenheimbe vezető további útvonalra eredetileg Glonnon és Kirchdorf am Haunpoldon át vezető útvonalat terveztek. Az 1850-es jóváhagyás után a vonal végül Holzkirchenen keresztül épült meg. Ez megfelelt a Joseph Anton von Maffei által 1850-ben alapított vasúti társaság terveinek, amely a vonalat közelebb akarta vinni a Miesbach melletti szénmezőkhöz. A Großhesseloher-híd építése 1851-ben kezdődött, és amikor megnyílt, ez volt a világ második legmagasabb vasúti hídja. 1852-től a bajor állam gondoskodott a finanszírozásról, mivel az egyesület pénzügyi nehézségekbe került. A Rosenheimig tartó teljes vonalat 1857-ben nyitották meg. A rövidebb München-Rosenheim vasútvonal 1871-es megnyitásával a Grafingon keresztül vezető vasútvonal forgalma csökkent. 1891-től a vasútvonalat a folyóval párhuzamosan haladó Isartalbahn keresztezte. 1968-ban a vonalat villamosították.[2][3][4] 1981-ben Großhesselohe állomást bezárták, mivel többszöri átépítés után az Isartalbahnt a Großhesseloher Isartal állomással együtt teljes mértékben integrálták az S-Bahn hálózatába.

Ma a vonal a müncheni S-Bahn hálózatába van integrálva, de a Bayerische Oberlandbahn (BOB) vonatai is használják, és Rosenheimbe és Rosenheimből elterelő útvonalként szolgál.

Útvonal[szerkesztés]

A vonal a müncheni főpályaudvarról indul nyugat felé az S-Bahn fővonalán. A müncheni Donnersbergerbrücke állomás előtt a vonal kifelé vezető vágányát egy felüljárószerkezeten keresztül vezetik át az S-Bahn fővonal befelé vezető vágánya fölött, hogy a Donnersbergerbrücke állomáson közös peronos csatlakozást tegyenek lehetővé. Közvetlenül a Donnersbergerbrücke után a sínek eltűnnek a föld alatt,[5] és a főpályaudvarról nyugatra vezető vonalak, valamint a főpályaudvarról az Ostbahnhofhoz (Südring) vezető összekötő vonal alatt haladnak, amelyet a vonal követ. A Heimeranplatz után a vonal elfordul a Südringtől, és déli irányban halad, a Sendling és Sendling-Westpark városrészek határát képezve. A Harras és Mittersendling megállók között a München-Pasing állomásról induló csatlakozó vonal a Heimeranplatz óta a vonaltól nyugatra futó vonalra fut be. Ezután eléri Thalkirchen-Obersendling-Forstenried-Fürstenried-Solln településeket. A Solln megálló után a vonalnak van egy elágazása Wolfratshausenbe. Ez az Isartalbahn déli ága, amely eredetileg itt keresztezte a Maximiliansbahnt vágánykapcsolat nélkül. Az Isartalbahn északi ágát felhagyták. A Holzkirchen felé vezető vonal most kelet felé halad, a Großhesseloher-hídon keresztezi az Isart, és átkel a Perlacher Forston. Deisenhofenben találkozik a München Ost–Deisenhofen-vasútvonallal. A következő megállóig Sauerlachban folytatódik.

Forgalom[szerkesztés]

A vasútvonalat a Müncheni S-Bahn 7-es járata, továbbá a Bayerische Oberlandbahn és a Meridian szerelvényei érintik.

Források[szerkesztés]

  1. Archiválva [Dátum hiányzik] dátummal a(z) www.diakonie-westend.de archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL 1854–1860
  2. www.mangfalltal-bahn.de Geschichte der Erschließung (abgerufen am 6. September 2011)
  3. www.ganz-muenchen.de 150 Jahre Maximiliansbahn München–Holzkirchen–Rosenheim — Festprogramm vom Freitag 25. Mai bis Montag 28. Mai 2007 (abgerufen am 6. September 2011)
  4. Archiválva [Dátum hiányzik] dátummal a(z) www.hpw-modellbahn.de archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL, auf hpw-modellbahn.de, abgerufen am 6. September 2011
  5. Bilder der Strecke: 5505 (KBS 955.7 / S-Bahn), auf eisenbahn-tunnelportale.de

További információk[szerkesztés]