Móra István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Móra István
Emléktáblája Budapest III. kerületében
Emléktáblája Budapest III. kerületében
Élete
Született 1864. október 24.
Kiskunfélegyháza, Magyarország
Elhunyt 1957. május 29. (92 évesen)
Budapest, Magyarország
Gyermekei Móra László (költő)

Móra István (Kiskunfélegyháza, 1864. október 24.Budapest, 1957. május 29.) író, költő, néptanító. Móra Ferenc testvérbátyja, Móra László költő édesapja.

Élete[szerkesztés]

Szülőhelyén végezte a gimnázium első négy osztályát, aztán Kecskemétre került a piaristákhoz. Amikor a VI. osztályt elvégezte, szülővárosának tanítóképzőjébe lépett és tanító lett, előbb Jászkarajenőn, majd Mindszenten (Csongrád megye), később Horgoson, Szeged mellett. Az a vágya, hogy Szegedre válasszák meg tanítónak, nem teljesedett, noha a tanítógyűléseken, melyeknek mindig előadója volt, élénken szerepelt és első versei is Szegeden keltettek figyelmet. Ekkor a Szegeden tartózkodó Pósa Lajos fedezte fel talentumát, buzdította és közbenjárt versei kiadásánál. A szűkösen élő tanyai tanítót, amikor meg is nősült, Zentára hívták meg tanítónak a város egyik tanyai iskolájába. Midőn pedig Földszint című verskötetét kiadta, oly szép sikert aratott, hogy Budapest főváros tanácsa 1885-ben egyhangúlag megválasztotta budapesti tanítónak, 1899-ben pedig polgáriskolai tanárnak.

Felesége, a félegyházi tanítóképző hivatalsegédének leánya Újfalusi Éva lett.[1] 1888-tól hét gyermekük született, harmadikként László.

Írásai[szerkesztés]

Költeményeket írt a Képes Családi Lapokba (1883), a Vasárnapi Ujságba (1894-től) sat.; tárcacikkeket a Független Ujságba (1896. 52. sz.), az Aradi Közlönybe (1902. 59. sz. sat.), legtöbbet a Magyarországba; írt még a Szegedi Naplóba, az Én Ujságomba, a Népnevelők Lapjába, a Zombori Hirlapba sat.

Kevesen tudják, hogy a rendkívül népszerű Lakodalom van a mi utcánkba' kezdetű nóta eredeti szövegét ő írta (Hoppe Rezső zenéjére).

Munkái[szerkesztés]

  • Földszint. (Budapest, 1895.) (Versek. Ism. 1894: Vasárnapi Újság 47., Hét 52., Élet 10. sz. 1895: M. Geniusz 11., Főv. Lapok 16., Hazánk 58. sz.)
  • Atyámfiai. (Elbeszélések). (Budapest, 1878.) (Ism. Vasárnapi Újság 23. sz.).
  • A levél. Színmű 2 felv. (Budapest, 1901.) (Fiatal leányok színműtára 6.).
  • A gyűrű. Színmű 2 felv. (Budapest, 1901.) (Fiatal leányok színműtára 9.).
  • Kossuth Lajos születésnapja az iskolában (Budapest, 1902)
  • Jeles napok (etnográfiai tanulmány, Budapest, 1913)

Jegyzet[szerkesztés]

  1. Egy tragédia margójára. mno.hu, 2006. június 17. (Hozzáférés: 2017. május 29.)

Források[szerkesztés]