Móra István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Móra István
Emléktáblája Budapest III. kerületében (Szépvölgyi út 3/a)
Emléktáblája Budapest III. kerületében (Szépvölgyi út 3/a)
Élete
Született 1864. október 24.
Kiskunfélegyháza, Magyarország
Elhunyt 1957. május 29. (92 évesen)
Budapest, Magyar Népköztársaság
Gyermekei Móra László

Móra István (Kiskunfélegyháza, 1864. október 24.Budapest, 1957. május 29.) író, költő, néptanító. Móra Ferenc testvérbátyja, Móra László költő édesapja.

Élete[szerkesztés]

Szülőhelyén végezte a gimnázium első négy osztályát, aztán Kecskemétre került a piaristákhoz. Amikor a VI. osztályt elvégezte, szülővárosának tanítóképzőjébe lépett és tanító lett, előbb Jászkarajenőn, majd Mindszenten (Csongrád megye), később Horgoson, Szeged mellett. Az a vágya, hogy Szegedre válasszák meg tanítónak, nem teljesedett, noha a tanítógyűléseken, melyeknek mindig előadója volt, élénken szerepelt és első versei is Szegeden keltettek figyelmet. Ekkor a Szegeden tartózkodó Pósa Lajos fedezte fel talentumát, buzdította és közbenjárt versei kiadásánál. A szűkösen élő tanyai tanítót, amikor meg is nősült, Zentára hívták meg tanítónak a város egyik tanyai iskolájába. Midőn pedig Földszint című verskötetét kiadta, oly szép sikert aratott, hogy Budapest főváros tanácsa 1885-ben egyhangúlag megválasztotta budapesti tanítónak, 1899-ben pedig polgáriskolai tanárnak.

Felesége, a félegyházi tanítóképző hivatalsegédének leánya Ujfalussy Éva Katalin[1] lett.[2] 1888-tól hét gyermekük született, harmadikként László.

Írásai[szerkesztés]

Költeményeket írt a Képes Családi Lapokba (1883), a Vasárnapi Ujságba (1894-től) sat.; tárcacikkeket a Független Ujságba (1896. 52. sz.), az Aradi Közlönybe (1902. 59. sz. sat.), legtöbbet a Magyarországba; írt még a Szegedi Naplóba, az Én Ujságomba, a Népnevelők Lapjába, a Zombori Hirlapba sat.

Kevesen tudják, hogy a rendkívül népszerű "Lakodalom van a mi utcánkba'" kezdetű nóta eredeti szövegét ő írta (Hoppe Rezső zenéjére).

Munkái[szerkesztés]

  • Földszint. (Budapest, 1894) (Versek. Ism. 1894: Vasárnapi Újság 47., Hét 52., Élet 10. sz. 1895: M. Geniusz 11., Főv. Lapok 16., Hazánk 58. sz.)
  • Atyámfiai. (Elbeszélések). (Budapest, 1898.) (Ism. Vasárnapi Újság 23. sz.).
  • A levél. Színmű 2 felv. (Budapest, 1901.) (Fiatal leányok színműtára 6.).
  • A gyűrű. Színmű 2 felv. (Budapest, 1901.) (Fiatal leányok színműtára 9.).
  • Kossuth Lajos születésnapja az iskolában (Budapest, 1902)
  • Katókáék könyve. Mesék, versek; Singer és Wolfner, Bp., 1904 (Filléres könyvtár)
  • Jeles napok (etnográfiai tanulmány, Budapest, 1913)
  • Hazaemlékezések; szerk. Péter László; Somogyi Könyvtár, Szeged, 1979

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Noha több forrásban is az Újfalusi névváltozat szerepel, a család az Ujfalussy formát használta. Lásd: A két Móra a Délvidéken. In Tripolsky Géza: Város, folyó, emberek: Az emberek. Zenta: Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre. 1988. arch Hozzáférés: 2020. jún. 22.  
    Fiának, az 1931. június 18-án 44 éves korában elhunyt ifj. Móra István országos statisztikai ellenőrnek a halálhírében a gyászoló családok között ugyancsak az Ujfalussy név szerepel. Lásd: Viraág Béla: Gyász. Budai Napló, XXVIII. évf. 1046. sz. (1931. júl. 5.) 3. o. arch Hozzáférés: 2020. jún. 22. „...Özvegy ifjú Móra Istvánná szül. Obmann Franciska és gyermekei, Ilona, Mihály, Márton és Katica mérhetetlen fájdalommal, siratják. Gyászolják az Ujfalussy, Katona, Obmann és Zombori családok.”
  2. Egy tragédia margójára. mno.hu, 2006. június 17. [2018. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 29.)

Források[szerkesztés]