Móra László (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Móra László
Móra László plaque Bp03 Bécsi út 375.jpg
Élete
Született 1890. október 20.
Zenta, Szerbia
Elhunyt 1944. december 29. (54 évesen)
Budapest, Magyarország
Nemzetiség magyar
Szülei Móra István
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) líra, próza
Irodalmi irányzat Gyermek- és ifjúsági irodalom
Alkotói évei 1925 – 1944
Első műve Álmok szekerén
Fontosabb művei Így jó, XX. század
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Móra László témájú médiaállományokat.

Móra László (Zenta, 1890. október 20.Budapest, 1944. december 29.) pedagógus, iskolaigazgató, író, költő, lapszerkesztő és művelődésszervező, Móra István költő fia, Móra Ferenc unokaöccse.

Élete[szerkesztés]

Móra István költő, tanító és Újfalusi Éva harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot.[1][2]

A pápai tanítóképzőben szerzett oklevelet, 1910-­től a fővárosban tanított. Az első világháborúban előbb a szerb, majd az olasz fronton teljesített szolgálatot; a Piave mellett esett fogságba. Francia hadifogoly táborokban raboskodott Bretagne-ban és az észak-franciaországi Coincy mellett, ahonnan 1920-ban tért haza.[3] A Vörösvári úti elemi iskolában folytatta pedagógusi munkáját, majd 1929-től „oktatói és költői sikereire” tekintettel, a budai várban lett elemi iskolai igazgató.[4] Ő igazgatta Óbudán a téglagyári munkások gyerekei számára 1934-ben felépített Külső-Bécsi úti elemi, majd később polgári iskolát.[5]

Pedagógiai munkája mellett rendszeresen írt verseket, meséket, tankönyveket – több ifjúsági és gyermeklap munkatársa.[6] Felelős szerkesztője volt az 1928–36-ban megjelent Meseország. A magyar tanítók gyermeklapja. című kiadványnak,[7] 1938-tól főszerkesztője a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt című lapnak. Az 1930-as években rendszeresen mondott meséket a Magyar Rádióban, tartott ismeretterjesztő előadásokat.[4]

Az 1922-ben alakult Gárdonyi Géza Irodalmi Bizottság, majd a Gárdonyi halálát követő átszervezés után az 1923. július 6-án megalakult Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság főtitkára lett, mely posztot 1940-ig töltötte be.[8] Alelnöke az 1933-ban alakult Gyóni Géza Irodalmi Társaságnak, 1935-től tagja a Kiskunfélegyházán tevékenykedő Móra Ferenc Társaságnak.[4]

Költészetében – gyermekversei többségében is – az otthon-, a család-, a szülő-, az Alföld- és a természetimádat párosul a mély, irredentizmussal átszőtt hazafisággal és Istenszeretettel. XX. század című verskötetét az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. február 26-án kelt 530/1945. M.E. számú rendeletével „fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtóterméknek” nyilvánította, indexre tette, s annak fellelhető példányait megsemmisíttette.[2]

1944. december 29-én tisztázatlan körülmények között lelte halálát feleségével, Vadas Gizellával együtt. Feltételezések szerint a szovjetek bejövetele utáni fenyegetettségben menekült öngyilkosságba.[9][2][10]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Álmok szekerén. Szeghalom: „Nemzedékek” Kiadó. 1925. (versek)  
  • Sír egy ország: Szavalásra alkalmas versek a tanuló ifjúság számára. Budapest: Magánkiadás – Bichler J. könyvnyomdája. 1926.  
  • Így jó. Budapest: Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság. 1929. (versek)  
  • Három borsó, három korsó és egyéb mesék. Budapest: (kiadó nélkül). 1929.  
  • XX. század. Dombóvár: Magánkiadás – Bagó nyomda. 1939. (versek)  
  • Szobor az utcasarkon. (regény)  
  • Nyolcévesek szövetsége. Budapest: Magyar Népművelők Társasága. 1943. = A Gyermekvilág kiskönyvtára, (regény)  [6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Péter 2007 Móra István 1887 és 1900 között születtek gyermekei: István, József, László, János, Mária, Mihály és Katalin.
  2. ^ a b c Fáy 2006
  3. Lásd: Kinccsel bélelt patkányfészek című visszaemlékezését.
  4. ^ a b c Beszámoló a Móra-emlékév záróeseményéről
  5. Ma: Óbudai Waldorf Iskola (2015).
  6. ^ a b A Félegyházi Közlöny megemlékezése
  7. Főszerkesztő: Havas István ˙(1873–?) költő, író, pedagógus.
  8. E Társaság egyik tiszteletbeli elnöke volt apja, Móra István is.
  9. Péter 2007
  10. Tripolszky 1991

Források[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Móra László témában.