Máté Judit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Máté Judit
Született1948. február 7. (76 éves)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaFaragó Jenő
GyermekeiFaragó Judit Rita
Foglalkozása
Írói pályafutása
Első műveA Cinecittá szalonja (1985)
Irodalmi díjaiPirandello-díj (1993)
Az olasz kultúráért díj (2003)
SablonWikidataSegítség

Máté Judit (Budapest, 1948. február 7. –)[2] újságíró, műfordító, szerkesztő, tolmács

Élete[szerkesztés]

Házastársa Faragó Jenő újságíró, író, gyermeke Faragó Judit Rita, táncművész, színésznő.

Az 1970-es években újságíróként rendszeresen publikált a Népszavában, 26 éven a Képes Újság munkatársa, később főmunkatársaként dolgozott a MÚOSZ tagjaként. Cikkei, interjúi megjelentek más, különböző napi- és hetilapokban is. Az 1980-as évek közepétől több saját könyve és fordítása is megjelent. Jelentős, elsősorban kortárs olasz szerzők darabjait fordította le, amelyeket különböző színházak tűztek műsorra. Nagyobb interjúkat, riportokat készített olasz művészekkel. A Rádióinform, az első magyar-olasz online rádió PR igazgatója.[3]

Munkássága[szerkesztés]

Könyvei[szerkesztés]

  • A Cinecittá szalonja (szerző) Ifjúsági Lap-és Könyvkiadó (1985)
  • Szemtől szembe: Monica Vitti (szerző) Gondolat Kiadó (1985)
  • Cinzia Sasso-Susanna Zucchelli: Csak egy órácskát kérek (fordító) Hermész Kiadó (2005)
  • A jégleány (fordító) Pro Novo Kiadó (2006)
  • Felhőcske Olga (fordító) Pro Novo Kiadó (2006)
  • Egy nyár a szörnnyel (fordító) Medicina Kiadó (2010)
  • Kultúrák találkozása a lélekgyógyászatban (szerző) Medicina Kiadó (2012)
  • Gitárkönyv (fordító) Kossuth Kiadó (2012)
  • Az agrárium tudósai (portrékötet a Magyar Tudományos Akadémia kiemelkedő személyiségeiről, szerző, 2013)[4]
  • Boldogságkönyv (Kossuth Kiadó, 2013, szerző)
  • Sorskönyv (Kossuth Kiadó, 2014, szerző)
  • Több tucat könyv szerkesztője, főszerkesztője

Egyéb publikációi[szerkesztés]

  • Több száz cikk, riport, interjú, tárca stb.

Televízió[szerkesztés]

Film[szerkesztés]

  • Antal története (társ-forgatókönyvíró, R: Pasquale Squitieri) RAI (Radio Televisione Italiana).

Színház[szerkesztés]

  • Nino Manfredi - Nino Marino: Könnyű erkölcsök (Radnóti Színház) fordító[5][6]
  • Dino Buzzati: Otthon, egyedül (Veszprém, Latinovits Játékszín) fordító,[7]
  • Luigi Pirandello: Egy, senki, százezer (Veszprém, Latinovits Játékszín, regény fordítása és színházi adaptációja)[7]
  • Pier Paolo Pasolini: Püladesz (fordító) Merlin Színház
  • Dario Fo: Ördög bújjék (fordító) Budaörsi Játékszín[8]
  • Dacia Maraini: Mária és Erzsébet (fordító) Budapesti Kamaraszínház + Új Színház

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Pirandello-díj (Agrigento, 1993)[9]
  • Az olasz kultúráért díj (2003)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://opac-nevter.pim.hu/record/-/record/PIM197780
  2. PIM
  3. Radioinformot működteti. radioinform.com. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  4. Az agrárium tudósai. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, 2014. január 29. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  5. Várhegyi Andrea (1990. december 15.). „A király és a Könnyű erkölcsök”. Népszava 118 (294), 4. o. (Hozzáférés: 2017. február 24.)  
  6. Metz Katalin (1990. december 19.). „Példamese a szajhákról”. Népszava 118 (297), 6. o. (Hozzáférés: 2017. február 24.)  
  7. a b V. A. (1992. október 6.). „Egy senki százezer”. Népszava 120 (236), 6. o. (Hozzáférés: 2017. február 24.)  
  8. M. G. P. (2001. május 21.). „Színházi levél Budaörsről”. Népszabadság 59 (117), 9. o. (Hozzáférés: 2017. február 24.)  
  9. (1993. december 7.) „Pirandello-díj magyar művésznek”. Népszabadság 51 (285), 29. o. (Hozzáférés: 2017. február 24.)  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004.