Márkus Alfréd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Márkus Alfréd
Született

Budapest[2]
Elhunyt 1946. október 30. (63 évesen)
New York[2]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

Márkus Alfréd, külföldön Fred Markush (Budapest, 1883. február 20.New York, 1946. október 30.) zeneszerző, karmester.

Élete[szerkesztés]

Márkus Jakab és Berkovits Leonóra fiaként született Budapesten, zsidó családban, a pesti bohémvilágban Márkus Frédi. A fővárosban kezdte tanulmányait, a kereskedelmi akadé­mia elvégzését követően a Zeneakadémián szerzett oklevelet. 1902 óta foglalkozott zenével. Eleinte a Népszínháznál volt korrepetitor, de a Népszínház megszűnt, majd vidéken Balogh Árpád, Deák Péter és Zilahy Gyula aradi színigazgatónál dolgozott, később a Royal Orfeumhoz került, ahol zenei vezető lett. A nagyváradi Zöldfa-vendéglő zongoristája Ady Endre idejében. Sosincs pénze, a főpincér fizet helyette. A szórakoztató zene területén komponál legteljesebb sikerrel, amit ír előadják, neve jó márka, slágerszerző, a "pesti hangot" képviseli. 1915. február 23-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Mezei Ilona primadonnával, Mezei László és Dietrichstein Fánni lányával.[3]

1940 és 1944 között az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület karmestere volt. Nagy Endre, Harsányi Zsolt, Békeffi László, Kővári Gyula verseire írt kuplékat, melyeket népszerű énekesek adtak elő.[4] Nagy sikernek örvendtek operettjei is. Az angol és amerikai zeneműkiadóknál megjelent kupléit Fred Markush néven publikálták.

1939. után származása miatt már nem ír darabokat, filmzenéket Magyarországon, a II. Világháború után már írhatna, de ekkor már Nyugaton nem volt divatos (fashionable"), nem volt elegáns. 1946-ban váratlanul hunyt el New York-ban.

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • Férjhez ment a feleségem (1921)
  • Tisztelt ház (1934)
  • A csodahajó (1937)
  • Csöpi (1941)
  • Első emelet 7. (1943)

Operettjei[szerkesztés]

  • Katica, (1929)
  • A csúnya lány, (1930) (éne­kes-táncos vígjáték , 3 felvonásban, 4 képben) (Írta: Vadnai László, verseit: Harmath Imre. Bem. 1930. febr. 7. Fővárosi Művész Színház, 50-edszer: 1930. márc. 28.)
  • A nőtlen férj, (1930)
  • Tessék beszállni, (1933)
  • Tessék kiszállni, (1933)
  • Csak azért is, (1934)
  • Csodahajó, (1937)
  • Nem leszek hálátlan (1939)

Egyéb színpadi művei[szerkesztés]

  • Férjhez megy a feleségem, (énekes vígjáték 3 felvonásban) (Társszerzők: Bródy István és Bródy Mik­lós.) Bem. 1921. ápr. 16. Eskütéri Szín­ház.
  • Marci, (énekes bohózat 3 felvonásban), (írta: Engel, Horst, ford.: Mérei Adolf, Bem. 1916. jún. 16., Budai Színkör.)

Filmzenéi[szerkesztés]

  • Meseautó (1934)
  • Maga lesz a férjem (1937)
  • Lovagias ügy (1937)
  • Neház apának lenni (1938)

Slágerek[szerkesztés]

  • Meseautó
  • Ali baba
  • Stux maga vérbeli párizsi lett
  • Oly jól csúszik ez a banánhéj
  • Az vesse az első követ magára
  • Csak egy kicsikét húnyja be a szemét
  • Good by Honolulu
  • Az én babám egy fekete nő
    • stb.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 20.)
  2. a b Freebase-adatdump
  3. A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. polgári házassági akv. 299/1915. folyószáma alatt.
  4. Például az örökzöld Stux, maga vérbeli párizsi lett Harmath Imre szövegével.

Források[szerkesztés]