Márffy Károly
| Márffy Károly | |
| Született | Márfy Károly 1884. augusztus 8.[1] Budapest[1] |
| Elhunyt | 1960. szeptember 6. (76 évesen)[1] Budapest XII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Mezei Jolán (h. 1912–1947) Balázsi Olga (h. 1952–1960) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1908) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Márffy Károly (Budapest, 1884. augusztus 8.[3] – Budapest, 1960. szeptember 6.)[4] színigazgató, hangversenyrendező, idegenforgalmi szakértő. Márffy Oszkár (1876–1950) nyelvész, irodalomtörténész és Márffy Ödön (1878–1959) festőművész, grafikus öccse.
Életútja
[szerkesztés]Márffy (Jakab) Károly (1850–1919) és Scheiber Janka (1851–1928)[5] fiaként született. 1890. május 27-én Budapesten, a Szent István-bazilikában testvéreivel együtt kikeresztelkedett a római katolikus hitre.[6] Középiskolai tanulmányait a Budapesti VII. Kerületi (1894–1899), majd a VIII. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban (1899–1901) végezte. Ezt követően a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem joghallgatója lett és 1908-ban államtudományi doktorátust szerzett.[7] Két évet Berlinben töltött Max Reinhardt tanítványaként. Pozsonyban dolgozott színházi titkárként, ahonnan 1909 májusában Győrbe szerződtették főrendezőnek.[8] Két évvel később az újonnan alakult Északmagyarországi színtársulat igazgató-főrendezője lett. A következő években társulatával a nyíregyházi, soproni és kaposvári színházakkal állt szerződésben.
1917 októberében kinevezték Máramaros vármegye főlevéltárnokává és átvette a Máramaros című lap szerkesztését.[9] 1920-tól a debreceni Vígszínházat igazgatta. Később visszalépett a színi pályától és az 1920-as években színházi és hangverseny-irodát alapított. Páratlan leleményességgel szerződtette Budapestre többek között Saljapint, Battistinit, Anna Pavlovát, Sztanyiszlavszkij társulatát; illetve a római Cappella Sixtina és a Comédie Française együttesét.
Az 1930-as években az IBUSZ müncheni képviselője volt, majd élete végén az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályán dolgozott. Mindvégig segítette testvérét pénzügyei intézésében. Halálát általános érelmeszesedés okozta.
Karcsi egy elragadó pofa. Imádják itten és olyan geniális hogy az már szinte emberfeletti. Ha Ödönhöz nem mentem volna akkor biztosan őt főztem volna meg magamnak – amilyen fáin fiú.
Első házastársa Mezei Jolán (1883. okt. 20.–1947. szept. 4.) színésznő volt, akivel 1912. március 23-án Lőcsén kötött házasságot. Pályáját 1904 júniusában kezdte. Második felesége Balázsi Olga volt, akivel 1952-ben házasodott meg Budapesten.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1304/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. november 27.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1290/1960. folyószáma alatt.
- ↑ Id. Márffy Károlyné halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 321/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. november 27.)
- ↑ A keresztelések bejegyezve a budapest-szentistvánvárosi plébánia keresztelési anyakönyve 252-257/1890. folyószáma alatt.
- ↑ „Doktorátus”, Somogyi Hírlap, 1909. szeptember 21., 5. oldal (Hozzáférés: 2021. november 27.)
- ↑ „Az új főrendező”, Az Ujság, 1909. június 2. (Hozzáférés: 2021. november 27.)
- ↑ „Színigazgatóból vármegyei levéltárnok”, Pécsi Napló, 1917. október 24. (Hozzáférés: 2021. november 27.)
- ↑ Így halt meg Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese: a titokzatos Csinszka = 24.hu 2020. november 15. (Hozzáférés: 2021. november 27.)
Források
[szerkesztés]- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930]. 199. o.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
