MÁV E jellegű szerkocsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
MÁV E jellegű szerkocsi
MÁV Ie 415 szerkocsi.jpg
MÁV Ie. szerkocsiosztály
MÁV If. szerkocsiosztály
MÁV E jelleg
Pályaszám
MÁV Ie. 733–736
MÁV If. 737–738
MÁV Ie. 401–404
MÁV If. 501–502
MÁV Ie. 405–493
MÁV E222,001–095
MÁV E651,005
MÁV E651,010
MÁV E651,029
MÁV E651,039
MÁV E651,046
→MÁV E324,610
MÁV E324,773
MÁV E324,999
Általános adatok
Gyártó MÁV Gépgyár, Bp;
WLF, Floridsdorf;
Lf. v. Sigl, Bécsújhely;
Mf. d. StEG, Bécs
Gyártásban 18901904
Darabszám 95 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés 3
Nyomtávolság 1 435 mm
Futókerék-átmérő1 048 mm[1]
Hossz 6 570 mm
Magasság 2 895 mm
Szélesség 3 150 mm
Teljes tengelytávolság 3 200 mm
Üres tömeg 15,2 t
Szolgálati tömeg 40,535 t
Legnagyobb tengelyterhelés 13,635 t
Fékek
Típusa légnyomásos Westinghouse-rendszerű önműködő gyorsfék
Rögzítőfék csavarorsós kézifék
Átmenő fék légnyomásos Westinghouse-rendszerű önműködő gyorsfék
Gőzvontatás
Szerkezetszám 91–9[2]; 734[3]
Vízkészlet 17,0 m³
Tüzelőanyag-készlet 8,8 m³ szén vagy fa (8 t szén)

A MÁV E jellegű szerkocsitípusát Magyar Királyi Állami Vasgyárak az Ie. osztályú gőzmozdonyaihoz fejlesztette ki 9 szerkezetszámon. Kifejlesztését egy, a MÁV által beszerzett fővonali mozdonyoknál általánosan alkalmazott szerkocsitípusnál nagyobb befogadóképességű szerkocsi szükségessége indokolta.

Szerkezete[szerkesztés]

A bár a szerkocsi összképe nagyon hasonló volt a korábbi típuséhoz, mégis felépítése némiképp eltért amazétól. A kettős lemezkeret helyett a szerkocsi hossztartóit egy-egy 16 mm-es folytvaslemez alkotta, melyeket elöl a kapocsszekrény, hátul a vonószekrény kötötte össze. A középső tengely itt is a két szélső távolságának a felénél helyezkedett el, a tengelyek egymástól való távolsága 20–20 mm-rel lett nagyobb.A tengelyeknél lévő keretkivágásokat az ágytokok körül acélöntvények merevítették ki és ezen ágytokok nyúlványaira támaszkodtak a hordrugók. Mindegyik kerékcsapágy fölött egy-egy lemezes rugót helyeztek el, melyeket himbák nem kötöttek össze. A víztartálynak, melyen elöl kétoldalt egy-egy, hátul pedig egy töltőnyílást alakítottak ki, a szélessége 250 mm-rel nőtt. A tápvíz Szász-rendszerű vízkapcsolaton keresztül jutott a mozdony injektoraihoz. A szerkocsira egy 13″-os Westinghouse-rendszerű függőleges fékhengert és gyorsműködésű kormányszelepet szereltek. A szerkocsi minden kerékpárját egy oldalról (hátulról) fékezték. Az összes féktuskóerő a teljesen rakott szerkocsi súlyának 67%-a volt. A fékrudazat nyomáskiegyenlítő szerkezettel készült. A víztartály előtt kétoldalt két kisebb, míg hátul, a vonószekrény fölött egy nagyobb szerszámszekrényt alakítottak ki.

Sorozatgyártás[szerkesztés]

A típusból az alábbi mozdonysorozatokhoz szállítottak:

  • MÁV Ie. osztály (91–9 szerkezetszám),
  • MÁV If. osztály (92 szerkezetszám).

Pályafutásuk[szerkesztés]

A szerkocsik nagy részét a 222 sorozatú mozdonyokkal együtt 19321933-ban selejtezték. Tíz szerkocsit a 222 sorozatú mozdonyokkal együtt megtartottak, további ötöt pedig a szerkocsik kapocsszekrényének átalakítását követően a 651 sorozatú mozdonyokhoz kapcsolva üzemeltették tovább. Ez utóbbi szerkocsik a E651 sorozatjelet és a mozdonyok pályaszámait kapták.

A második világháború után három szerkocsit 324 sorozatú mozdonyokhoz kapcsoltak. E szerkocsik kapocsszekrénye az E651 sorozatú szerkocsikéval azonos kivitelű volt. E szerkocsiknak kezdetben a K jellegmegjelölést szánták, de végül maradt az E jelleg és az E324 sorozatjel.

A szabványosítás jegyében a szerkocsik kerékpárjait 1948-tól az M jellegű szerkocsikéval azonos, 896 mm-es kerékváz-, illetve 1040 mm-es futókör-átmérőjű kerékpárokra cserélték.

A hozzájuk tartozó mozdony selejtezését követően a jobb állapotú szerkocsikat vízszállító kocsivá alakítva tovább használták.

Források[szerkesztés]

  • A magyar kir. államvasutak szerkocsi jellegrajzai. Pótlapokkal kiegészítve. Budapest: Magyar Királyi Államvasutak [1897.] 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1948-tól: 1 040 mm
  2. MÁV Gépgyár-szerkezetszám
  3. WLF rendelési szám