Lord Raglan
| Lord Raglan | |
| Született | 1788. szeptember 30.[1][2] Badminton |
| Meghalt | 1855. június 28. (66 évesen)[3] Szevasztopol |
| Sírhely | St Michael and All Angels Church, Badminton |
| Állampolgársága | |
| Rendfokozata | hadseregtábornok |
| Csatái | |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | |
| Házastársa | Lady Emily Wellesley-Pole (1814. március 13. – )[4][5] |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Elizabeth Boscawen Henry Somerset, Beaufort 5. hercege |
| Iskolái | Westminster School |
| Lord Raglan aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lord Raglan témájú médiaállományokat. | |
FitzRoy James Henry Somerset, Lord Raglan, Henry Somerset, Beaufort 5. hercegének kilencedik, legkisebb fia volt.
Pályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1807-ben Wellington táborkarának kapitányaként részt vett a Dánia ellen indított expedícióban, majd a herceg adjutánsa volt a Pireneusi-félszigeten. Quatre Bras-nál és Waterloo mellett is harcolt, az utóbbi csatában jobb karját elvesztette.
1816-tól 1819-ig brit követségi titkár Párizsban. 1822-ben Wellington kíséretében részt vett a veronai kongresszuson. 1830-ban őrnagy, 1838-ban pedig alezredes lett.
1852-ig Lord FitzRoy Somersetként ismert. Az 1854-ben a Krím félszigetre vezényelt brit csapatok főparancsnoka. 1854. november 5-én léptették elő tábornaggyá az inkermani győzelem után.
Közvetetten felelősnek tartható a balaklavai csata során a könnyűlovasság (a huszárok) által hozott hatalmas áldozatért, példátlan hányadú emberveszteségért, melynek szükségessége kétes volt.
1855. június 28-án kolerában meghalt.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Darryl Roger Lundy. "The Peerage" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven).
- ↑ "Oxford Dictionary of National Biography" (angol nyelven). Oxford University Press. 2004.
- ↑ "Kindred Britain".
- ↑ p10703.htm#i107021, 2020. augusztus 7.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Raglan. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X