Ugrás a tartalomhoz

Lord Raglan

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lord Raglan
Született1788. szeptember 30.[1][2]
Badminton
Meghalt1855. június 28. (66 évesen)[3]
Szevasztopol
SírhelySt Michael and All Angels Church, Badminton
Állampolgársága
Rendfokozatahadseregtábornok
Csatái
Kitüntetései
  • Bath-rend lovagja nagykereszttel
  • Szent György-rend 4. fokozata
  • Waterloo Medal
Halál oka
HázastársaLady Emily Wellesley-Pole (1814. március 13. – )[4][5]
Gyermekei
  • Richard Somerset, 2nd Baron Raglan
  • Charlotte Caroline Elizabeth Somerset
  • Arthur William FitzRoy Somerset
  • Frederick John Fitzroy Somerset
  • Katherine Anne Emily Cecilia Somerset
SzüleiElizabeth Boscawen
Henry Somerset, Beaufort 5. hercege
IskoláiWestminster School

Lord Raglan aláírása
Lord Raglan aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Lord Raglan témájú médiaállományokat.

FitzRoy James Henry Somerset, Lord Raglan, Henry Somerset, Beaufort 5. hercegének kilencedik, legkisebb fia volt.

1807-ben Wellington táborkarának kapitányaként részt vett a Dánia ellen indított expedícióban, majd a herceg adjutánsa volt a Pireneusi-félszigeten. Quatre Bras-nál és Waterloo mellett is harcolt, az utóbbi csatában jobb karját elvesztette.

1816-tól 1819-ig brit követségi titkár Párizsban. 1822-ben Wellington kíséretében részt vett a veronai kongresszuson. 1830-ban őrnagy, 1838-ban pedig alezredes lett.

1852-ig Lord FitzRoy Somersetként ismert. Az 1854-ben a Krím félszigetre vezényelt brit csapatok főparancsnoka. 1854. november 5-én léptették elő tábornaggyá az inkermani győzelem után.

Közvetetten felelősnek tartható a balaklavai csata során a könnyűlovasság (a huszárok) által hozott hatalmas áldozatért, példátlan hányadú emberveszteségért, melynek szükségessége kétes volt.

1855. június 28-án kolerában meghalt.

  1. Darryl Roger Lundy. "The Peerage" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  2. Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven).
  3. "Oxford Dictionary of National Biography" (angol nyelven). Oxford University Press. 2004.
  4. "Kindred Britain".
  5. p10703.htm#i107021, 2020. augusztus 7.