Lord Raglan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lord Raglan
Lord Raglan a Krímben (1855)[1]
Lord Raglan a Krímben (1855)[1]
Született 1788. szeptember 30.[2][3]
Badminton
Meghalt 1855. június 28. (66 évesen)[4]
Szevasztopol
Állampolgársága
Rendfokozata hadseregtábornok
Csatái
Kitüntetései
  • Bath-rend lovagja nagykereszttel
  • Order of St. George, 4th class
  • Waterloo Medal
Halál oka
Házastársa Lady Emily Wellesley-Pole (1814. március 13. – )[5][6]
Gyermekei
  • Richard Somerset, 2nd Baron Raglan
  • Charlotte Caroline Elizabeth Somerset
  • Arthur William FitzRoy Somerset
  • Frederick John Fitzroy Somerset
  • Katherine Anne Emily Cecilia Somerset
Szülei Elizabeth Boscawen
Henry Somerset, 5th Duke of Beaufort
Iskolái Westminster School
A Wikimédia Commons tartalmaz Lord Raglan témájú médiaállományokat.

Raglan első bárója, Lord Raglan, eredetileg FitzRoy James Henry Somerset (Badmington, 1788. szeptember 30.Szevasztopol, 1855. június 28.)

Pályafutása[szerkesztés]

FitzRoy James Henry Somerset

1807-ben Wellington táborkarának kapitányaként részt vett a Dánia ellen indított expedícióban, majd a herceg adjutánsa volt a Pireneusi-félszigeten. Quatre Bras-nál és Waterloo mellett is harcolt, az utóbbi csatában jobb karját elvesztette.

1816-tól 1819-ig brit követségi titkár Párizsban. 1822-ben Wellington kíséretében részt vett a veronai kongresszuson. 1830-ban őrnagy, 1838-ban pedig alezredes lett.

1852-ig Lord FitzRoy Somersetként ismert. Az 1854-ben a Krím félszigetre vezényelt brit csapatok főparancsnoka. 1854. november 5-én léptették elő tábornaggyá az inkermani győzelem után.

Közvetetten felelősnek tartható a balaklavai csata során a könnyűlovasság (a huszárok) által hozott hatalmas áldozatért, példátlan hányadú emberveszteségért, melynek szükségessége kétes volt.

1855. június 28-án kolerában meghalt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Roger Fenton portréja, 1855 körül
  2. The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. BnF források (francia nyelven)
  4. Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004
  5. Kindred Britain
  6. p10703.htm#i107021, 2020. augusztus 7.

Források[szerkesztés]