Inkerman

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Inkerman (Інкерман)
A Szt. Kelemen barlangkolostor Inkermanban
A Szt. Kelemen barlangkolostor Inkermanban
Inkerman címere
Inkerman címere
Inkerman zászlaja
Inkerman zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Szevasztopoli Városi Tanács
Járás Balaklavai járás
Rang város
Irányítószám 99703–99709
Körzethívószám +380 692
Népesség
Teljes népesség 10 196 fő (2017)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 6 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Inkerman (Ukrajna)
Inkerman
Inkerman
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 44° 36′ 49″, k. h. 33° 36′ 36″Koordináták: é. sz. 44° 36′ 49″, k. h. 33° 36′ 36″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Inkerman témájú médiaállományokat.

Inkerman[1] (ukránul: Інкерман,, oroszul: Инкерман, krími tatárul: İnkerman) város Ukrajnában, a Krími Autonóm Köztársaságban.[2] A Krím-félsziget délnyugati részén, Szevasztopoltól 5 km-re, a Szevasztopoli-öböl partján, a Csorna torkolatában fekszik. Lakossága 2011. január 1-jén 11 884 fő. A városon keresztül halad a Szimferopol–Szevasztopol vasútvonal. A város a köztársasági alárendeltségű Szevasztopoli Városi Tanácsnak van alárendelve.

Története[szerkesztés]

A 8–9. században alapították mint a bizánci fennhatóság alatt lévő Herszonesz előretolt erődítése. A középkorban Kalamita néven fontos kereskedelmi kikötő és erődítés volt. 1427-ben erődöt építtetettek a településen. 1475-ben a terület oszmán fennhatóság alá került. 1783-ban, amikor a Krími Kánságot az Orosz Birodalomhoz csatolták, Inkerman is orosz fennhatóság alá került.

1854. november 5-én a településnél zajlott a krími háború egyik csatája, az orosz vereséggel végződött inkermani csata,[3] majd egy évvel később szintén a közelben zajlott az ugyancsak orosz vereséggel véget ért csata a Csorne-folyónál.

A szovjet időszakban a településen földalatti lőszerraktárat létesítettek a Fekete-tengeri Flotta számára. A lőszerraktárat egy 1970-es években történt robbanás után bezárták, de a lőszerek teljes elszállítása csak a 2000-es években történt meg.

A települést 1957-ben Szevasztopolhoz csatolták. 1976-ban ismét önálló település lett Belokamenszk (ukránul: Bilokamjanszk) néven. 1991. február 26-án visszakapta korábbi nevét.[4]

Napjainkban egy Szevasztopolban palackozott bor is viseli a város nevét mint márkanév.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • A város határában található a 8. században alapított Szt. Kelemen barlangkolostor. A legenda szerint ezen a környéken halt vértanúhalált I. Kelemen pápa, akinek ábrázolása a város címerében és zászlajában is szerepel. A kolostorhoz nyolc föld alatti és felszíni templom tartozik.
  • Kalamita város romjai
  • Barlangváros

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az inkerman szó krími tatár nyelven barlangerődöt jelent.
  2. Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
  3. Az inkermani csatatérről, vasárnapi Újság
  4. Az 1991-es 787-12 számú parlamenti határozat az Ukrán Legfelsőbb Tanács honlapján (ukránul)

Források[szerkesztés]

  • Oszip Zinkevics–Volodimir Hula: Ukrajina – putyivnik, Szmoloszkip kiadó, Kijev–Baltimore, 1993, ISBN 0914834924, p. 199.
  • Enciklopegyija Ukrajinoznavsztva, III. kötet, Lviv, 1994, „Molode Zsittya” Kiadó, ISBN 5770740523, p. 869.

Külső hivatkozások[szerkesztés]