Lilásbarna döggomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lilásbarna döggomba
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Entolomataceae
Nemzetség: Entoloma
Tudományos név
Entoloma porphyrophaeum
(Fr.) P.Karst., 1879
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lilásbarna döggomba témájú kategóriát.

A lilásbarna döggomba (Entoloma porphyrophaeum) a döggombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, nedves réteken élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A lilásbarna döggomba kalapja 2-10 cm széles, alakja fiatalon harangszerűen kúpos, amely később szélesen kiterül, de közepén többé-kevésbé hegyes púp marad. Felszíne eleinte sugarasan szálas, nemezes, esetleg kissé pikkelykés, idősen simára, sőt fényesre kopik. Széle lehet karéjos vagy berepedezett. Színe fiatalon ibolyásbarna, szürkéslilás, idősen szürkésbarna.

Húsa vékony, puha, törékeny. Színe fehéresszürke, a kalapbőr alatt barnás. Szaga gyenge, néha kissé lisztszagú; íze előbb kissé édeskés, undorító, csípős utóízzel.

Közepesen sűrűn álló lemezei szélesek, a tönkhöz kanyarodók, néha alig érintik a tönköt. Színük fiatalon szürkésfehér, majd szürke-szürkésbarna-lilásbíborbarna lesz.

Tönkje 2-12 cm magas és 0,4-1,2 cm vastag. Alakja nyúlánk, lefelé kissé vastagodik, idősebben üregesedik. Színe világos szürkéslila, amelyen ibolyáslilás, szürkésbarna szálak futnak le. Gyengén selymes fénye lehet, töve fehéren filces.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A hasonló színű döggombáktól sugarasan szálas kalapja alapján különíthető el.

A lilásbarna döggomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

rózsaszínű
Kalap
Lemezek
Tönk

harang alakú

vagy púpos

felkanyarodók

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában (inkább északon és nyugaton), Ázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nagyon ritka, a hegyvidékeken és a nyugat-dunántúli dombságokon fordul elő.

Üde, nedves talajú réteken, legelőkön, hegyvidéki lápokon, néha kiszáradó mezőkön, kaszálókon található meg. Inkább a kissé savanyú talajt kedveli. Nyár végétől késő őszig terem.

Nem ehető, egyes rokonai, mint a nagy döggomba mérgezőek. Magyarországon 2013 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]