Ugrás a tartalomhoz

Liffey (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 2001:4c4e:1e64:4400:84ad:d0c9:c28:cdfd (vitalap) 2020. február 13., 19:01-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Apró módosítás)
Liffey
Közigazgatás
Országok Írország
MegyékWicklow, Kildare és Dublin
Földrajzi adatok
Hossz~125 km
Forrásszint~500 m
Vízhozam18 m³/s
Vízgyűjtő terület1256 km²
ForrásKippure
é. sz. 53° 09′ 22″, ny. h. 6° 17′ 17″53.156250°N 6.288056°W
TorkolatÍr-tenger (Dublinnál)
é. sz. 53° 20′ 37″, ny. h. 6° 11′ 31″53.343583°N 6.191917°W
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Liffey témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Liffey (ír nyelven An Life) Írország egyik, bár nem a leghosszabb folyója. Az ország 26 megyéjéből hármat érint (Wicklow, Kildare, Dublin), mielőtt Dublin városánál az Ír-tengerbe ömlik. A folyó mindössze 125 km hosszú, tölcsér torkolata van. A fővárost kelet-nyugati irányban szeli ketté. Dublin belvárosában az ár-apály váltakozása a tenger közelsége miatt 3-4 méteres szintemelkedéseket és -süllyedéseket okoz a folyón. Torkolat-közeli részét kivéve nem hajózható.[1]

Neve

Korábbi neve An Ruirthech, azaz gyors vagy futó. Ismert neve még az Anna Liffey. A folyó neve írül Abhainn na Life, ami angolra fordítva Liffey folyó.

Iránya és rendszere

Forrása a Kippure nyugati lejtője a Wicklow-hegységben. 132km-en át három megyén (Wicklow megye, Kildare megye és végül Dublin megye) folyik keresztül mielőtt az Ír-tengerbe torkollik, a Dublin-öbölnél.

A vízgyűjtő területe 1256 km². Vízhozama 18 m³/s.

Mellékfolyói

A Liffey átfolyik Newbridge College-on

A Liffey vízgyűjtő területe jelentős, tucatnyi kisebb folyóval és patakkal rendelkezik.

Korai mellékfolyói közé tartozik az Athdown-patak, a Shankill folyó, a Ballylow-patak, a Brittas, a Woodend, a King, a Painestown, a Rye és a Griffeen folyók.

Dublinon belül a bal parton, a Phoenix-park különböző vizei, a jobb parton a Glenaulin-ér és a Creosote-ér található.

A rakpartterület mellékvizei a Camac, a Bradoge, a Poddle, a Stein és a Dodder folyók.

Gátak, víztárolók és zuhatagok

Három vízerőműgát van a folyó mentén a Poulaphouca, a Golden Falls és a Leixlip ezeket az ESB vállalat üzemelteti. A Liffey nem rendelkezik természetes tavakkal és kevés szigete van.

Jelentős zuhatagja van Poulaphoucanál és Golden Fallsnál.

Települések

Liffey menti települések: Ballymore Eustace, Athgarvan, Kilcullen, Newbridge, Caragh, Clane, Celbridge, Leixlip és Lucan mielőtt a folyó Dublinnál eléri a tengert.

A Liffey torkolatközeli része a Seán O’Casey hídról nézve

Felhasználása

A Liffey-folyót évszázadok óta használták a kereskedelemben, egészen a közelmúltig. A Liffey-folyót és a Shanon folyót összekapcsolták a Grand-csatornával és a Royal-csatornával.

Vízellátás

A Liffey vizének 60%-át felhasználják ivóvízhez és az ipar ellátásához. Ennek nagy része a szennyvíztisztító telepek tisztítása után visszatér a folyóba. Egy népszerű mítosz, hogy a Liffey vizét használják fel a Guinness sör gyártásához, de ez nem igaz, mivel a Guinness a Wicklow-hegységből vezeték útján használ fel vizet.[2]

Villamos energia termelése

Az ESB vállalat működteti a Poulaphouca, Golden Falls és a Leixlip vízi erőműveket, ezek mellett számos kisebb magán létesítményekkel is rendelkeznek.

Forgalom

Jól ismert látványosság volt a 90-es években a Lady Patricia és a Miranda Guinness teherhajókra szállították a Guinness sört a St. James's Gate Brewery gyárból.

Az utóbbi években az egyetlen rendszeres forgalom a folyón a városon belül a Liffey Voyage vízitúra buszjárat. A Ha’penny hídtól indul a folyásiránynak megfelelően az O’Connell híd, Rosie Hackett híd, Butt híd, Talbot Memorial híd, Seán O’Casey híd és a Samuel Beckett híd alatt megy át.

A East-Link hídtól lefele elsősorban kereskedelmi és komp közlekedés a jelentős, de emellett a szabadidős vízi sportok is megjelennek.[3]

Szabadidős tevékenység

A Liffey úszás 2007-ben Dublin belvárosában

A folyót a Garda, magán és egyetemi klubok használják. 1960-óta megrendezett évenkénti 27 km-es kenu verseny Straffan-tól, Island híd-ig. A Liffeytúszás minden év augusztus végén vagy szeptember elején kerül megrendezésre, a Sráid Watling híd és a Custom House között. Számos evezőklub használja a folyót, mint például a Trinity College, UCD és a Garda evezős klubja.

A Liffey-t széles körben használják szabadidős tevékenységekre, mint a kenuzás, rafting, horgászat és úszás, de jelentős lehetőségek vannak még Poulaphouca-ban, Kilcullen-ben, Newbridge-ben, Leixlip-ben és más városokban is.

Hidak

A múltban

A legkorábban feljegyzett kőhíd 1428-ban a mai Fr. Mathew híd helyén épült, a dominikánusok építették és a 18. századig fennmaradt. Négy nyílása volt és a hídon belül volt egy kápolna, sütöde és egy fogadó. 1577-ben épült Sarah hídja, amit 1922-ben átneveztek Island hídra. A 17. században fejlődött Dublinban a kereskedelem, ezért négy új hidat adtak át 1670 és 1684 között. 1670-ben a Bloody híd, amit 1859-ben újjáépítettek, majd az 1930-as években neveztek át Rory O'More hídra. 1676-ban Essex híd, amit 1872-ben újjáépítettek és az új neve Grattan híd lett. 1682-ben Új híd, amit 1923-ban neveztek át O'Donovan Rossa hídra. A negyedik híd meg az Arran-híd volt, azonban egy árvíz elpusztított 1763-ban. Az első vashíd a Ha’penny híd volt, amit 1816-ban adták át. 2009-ben adták át a Samuel Beckett hídat.[4][5]

Farmleigh híd, Edward Cecil Guinness építette 1872-ben, összekösse Farmleigh birtokát Castleknock-al. 2015-ben online petíciót indítottak a híd felújítására.

A jelenben

Számos híd ível át a Liffey folyó fölött, a legtöbb híd nyitott a járműforgalom előtt. Jelentős forgalmat enged át a West-Link híd, Seán Heuston híd és az O’Connell híd. Jelenleg három gyalogos híd van, Millennium híd, Seán O’Casey híd és a Ha’penny híd.[6]

Rakpartok

Az elmúlt években sok fejlesztés történt a rakpartokon, parkokat és sétányokat alakítottak ki. A Liffey folyó északi és déli partján lévő rakpartok a Island hídtól a Ringsend hídig húzódnak.

Az északi parton, nyugatról keletre található rakpartok:

Bridgewater, Wolfe Tone, Sarsfield, Ellis, Arran, Inns, Ormond Upper, Lower Ormond, Bachelors Walk, Eden, Custom és North Wall.

A déli parton, nyugatról keletre található rakpartok:

Victoria, Usher's Island, Usher's, Merchants, Wood, Essex, Wellington, Crampton, Aston, Burgh, George's, City, Sir John Rogerson's és Great Britain.

Panorámás kilátás Bachelors sétányra, Aston rakpartról
Panorámás kilátás Bachelors sétányra, Aston rakpartról

Incidensek

2000 decemberében egy Bus Éireann a Butt hídon összeütközött egy másik busszal és a folyóba csúszott. A balesetben néhányan megsérültek, de senki sem halt meg.[7]

2011 júliusában egy hajléktalan kimentett a vízből egy nyulat, amelyet egy járókelő dobott a folyóba. A férfi az O'Connell hídnál ment be a vízbe több száz ember szeme láttára, és egy csapásra híressé vált. A vétkes járókelőt letartoztatták.[8][9]

Jegyzetek

  1. River Liffey Information Archiválva 2017. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Retrieved 25 January 2013.
  2. The Beer. [2013. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
  3. Sea Safari. [2006. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 17.)
  4. Irish Times – Samuel Beckett Bridge opens – 11 December 2009
  5. Dublin City Council – Samuel Beckett Bridge. [2008. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
  6. Kaufman,R 2014. Kaufman Green Guide Dublin. p. 132
  7. RTE News: Investigation launched into bus crash
  8. "Honour for homeless hero who rescued rabbit". Evening Herald. Retrieved on 12 July 2011.
  9. "Award for River Liffey rabbit rescuer". RTÉ News. Retrieved on 12 July 2011.

Kapcsolódó szócikkek