Lavamünd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lavamünd (Labot)
Lavamünd főtere
Lavamünd főtere
Lavamünd címere
Lavamünd címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Karintia
Járás Wolfsbergi járás
Irányítószám 9473
Körzethívószám 0 43 56
Forgalmi rendszám WO
Népesség
Teljes népesség 2982 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 348 m
Terület 93,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lavamünd (Ausztria)
Lavamünd
Lavamünd
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 38′ 30″, k. h. 14° 56′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 30″, k. h. 14° 56′ 30″
Lavamünd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lavamünd témájú médiaállományokat.

Lavamünd (szlovénül: Labot) osztrák mezőváros Karintia Wolfsbergi járásában. 2016 januárjában 2983 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Lavamünd a Wolfsbergi járásban
A Szt. Ágnes templom Unterbergenben

Lavamünd Karintia keleti részén helyezkedik el, közvetlenül a szlovén határ mentén; ott, ahol a Lavant belefolyik a Drávába. 348 méteres tengerszint fölötti magasságával Lavamünd Karintia legmélyebben fekvő pontja. Az önkormányzathoz 20 kisebb-nagyobb falu és településrész tartozik, amelyek lakossága 6 (Sankt Vinzenz) és 464 (Magdalensberg) között változik.

A környező települések: délnyugatra Neuhaus, nyugatra Ruden, északnyugatra Sankt Paul im Lavanttal északra Sankt Georgen im Lavanttal, keletre Eibiswald, délre Dravograd (Szlovénia).

Története[szerkesztés]

A terület már a római időkben is lakott volt; erről tanúskodik az a római sírkő, amely ma az Adler-fogadó előtt tekinthető meg.

1091-ben Engelbert von Spanheim isztriai őrgróf egy lavamündi majorságot adományozott az általa alapított Sankt Paul-i kolostornak. Eköré a 14. századra kis település és egy vásárhely létesült; utóbbinak a Lavant és a Dráva találkozási pontja adta fontosságát. A vásárjogú mezőváros feltehetően 1240 körül jött létre, de oklevélben csak 1334-ben említik. A város 1461-ben pallosjogot kapott III. Frigyes császártól.

Az évszázadok során a Dráva többször is elárasztotta a várost, 1851-ben még a főtér is víz alá került.

Az 1850-ben létrejött önkormányzat egy része az első világháború után Jugoszláviához került. 1958-ban, illetve 1973-ban a felszámolt szomszédos legerbuchi és ettendorfi önkormányzatok egyes régióit a községhez csatolták. A vasút 1878-ban, a Lavanttalbahn megépítésével érkezett meg a városba.

Lakosság[szerkesztés]

A lavamündi önkormányzat területén 2016 januárjában 2983 fő élt, ami jelentős visszaesést jelent a 2001-es 3548 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 97,9%-a volt osztrák állampolgár. A lavamündiek 98,2%-nak a német, 0,3%-nak a szlovén, 0,7%-nak a horvát volt az anyanyelve. 96,8% katolikusnak, 0,5% evangélikusnak, 0,4% mohamedánnak, 1,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók[szerkesztés]

  • az ettendorfi Szt. Márk plébániatemplom
  • a lavamündi Keresztelő Szt. János templom
  • a lavamündi Szentháromság-kálváriatemplom
  • az unterbergeni Szt. Ágnes-templom

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lavamünd című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.