Latzkó Hugó
| Latzkó Hugó | |
| Született | 1876. február 15.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1932. november 3. (56 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Herrman Ilona |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | szívelégtelenség |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Latzkó Hugó (Budapest, 1876. február 15.[3] – Budapest, Erzsébetváros, 1932. november 3.)[4] bölcseleti doktor, középiskolai tanár, irodalomtörténész.
Életútja[szerkesztés]
Latzkó Henrik érsekújvári születésű bornagykereskedő és Weisz Johanna (Janka) fia. Középiskoláit Budapesten, az angol filológia és irodalomtörténet körébe vágó egyetemi tanulmányait a budapesti, berlini, oxfordi, cambridge-i és párizsi egyetemeken végezte. 1899. szeptembertől a budapesti Kereskedelmi Akadémia tanára, 1908-tól a Keleti Kereskedelmi Akadémia tanára, a tudományegyetemen pedig az angol nyelv lektora volt. Később a budapesti alapítványi zsidó gimnázium tanáraként dolgozott. Szakfolyóiratokban megjelent kisebb tanulmányain és nagyszámú népszerű angol nyelvtanain és szótárain kívül több önálló munkát is írt. Halálát szervi szívbaj okozta. Felesége Herrman Ilona volt, dr. Herrman Sámuel orvos és Hirsch Regina lánya, akivel 1912. május 14-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.[5]
Munkái[szerkesztés]
- Johann Elias Schlegel mint eszthetikus és kritikus. Irodalomtörténeti tanulmány. Budapest, 1898. (Doktori dissertatio)
- Schlegel János Illés mint esztetikus és kritikus (Budapest, 1898)
- Ben Jonson (Budapest, 1914)
- Az angol regény a XVIII. században (Budapest, 1914)
- Thomas Heywood (Budapest, 1915)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09260.htm, Latzkó Hugó, 2017. október 9.
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 11.)
- ↑ Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 222/1876. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1607/1932. folyószáma alatt.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 732/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 524. o. Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.