Lajos-csatorna
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
| Lajos-csatorna | |
 | |
| Ország | Németország |
| Település | |
| Típus | csatorna |
| Hosszúsága | 172 400 m |
| Elhelyezkedése | |
 Lajos-csatorna
Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 49° 24′ 37″, k. h. 11° 04′ 34″Koordináták: é. sz. 49° 24′ 37″, k. h. 11° 04′ 34″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lajos-csatorna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Lajos-csatorna a Dunát és a Majnát kapcsolja össze. A csatornát 1836 és 1845. között építették, I. Lajos bajor király uralkodása alatt, Heinrich von Pechmann építészeti tanácsos tervei szerint. Kelheimtől, a Dunától indul ki 340 m tengerszint feletti magasságból és az Altmühl és Regnitz folyók vizeinek fölhasználásával ér a Majnába, 230 m magasságban. A csatorna hossza 177,6 km., amely a Fekete- és Északi-tengert összekötve világkereskedelmi útvonalnak tervezték. Számos zsilipje és keskeny méretei miatt a céljának nem felel meg, s a párhuzamosan vonuló vasútvonalakkal sem bírta a versenyt. 1891 óta a bajor csatorna-egyesület élénk mozgalmat indított, hogy a Lajos-csatornát átalakítva, eredeti céljaira alkalmassá tegye.
Források[szerkesztés]
- Pallas Nagylexikon
