Lászlófalva (Szlovákia)
Lászlófalva | |
Közigazgatás | |
Település | Turócábrahámfalva |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Lászlófalva témájú médiaállományokat. |
Lászlófalva (szlovákul Laclavá) Turócábrahámfalva településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.
Fekvése
Turócábrahámfalvától 1,5 km-re délkeletre, Turócszentmártontól 17 km-re délnyugatra, a Turóc bal partján fekszik.
Története
A település 1250 körül keletkezett azon a területen, melyet IV. Béla király Pyuk fiainak adományozott. 1326-ban Pyuk néven említik először. 1335-ben Bobovnik, 1343-ban Pyukfalva, 1353-ban Babonok, 1361-ben Bobonuk, 1380-ban villa Ladislai, 1381-ben Bobownuk, 1401-ben Laczloufalua, 1429-ben Bobownik a. n. Lászlófalva, 1467-ben Villa Laczlaw et Bobownik, 1514-ben Lazlofalwa, 1523-ban Waczlawowa villa néven szerepel a különféle írott forrásokban. A 16. század első felében csak majorként említik. Birtokosai a Velics, Csertő (a 18. századig, a 15. századtól részben a Dávid, Jazernich és Parik családok voltak. 1787-ben az első népszámláláskor 36 házában 253 lakos élt. 1828-ban 24 ház és 206 lakos volt a községben.
Vályi András szerint "LÁSZLÓFALVA. vagy Lászfalva. Elegyes tót falu Túrócz Várm. magyar Nemesek is laknak benne, földes Urai Velics, és Ördög Uraságok, lakosai evangelikusok, fekszik Tót Prónához 1 órányira, határja termékeny, erdeje elég, a’ helység mellett egy dombon vagyon egy régi Templom, de már le omlott félben van, vagynak benne egynehány szép házak is, vagyonnyaikat, 490’s fözelékjeiket is el árúllyák Mosóczon fél órányira."[1]
Fényes Elek szerint "Lászlófalva (Laszlova), tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett: 96 kath., 110 evang. lak. A falu mellett van egy omladozott templom. F. u. többen. Ut. posta Rudno 1 1/4 óra."[2]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 171, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben Turócábrahámfalva 152 lakosából 149 szlovák volt.
Nevezetességei
- A településen hat egykori kúria található, az egyik közülük a 16. század első felében épült.
Források
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.