László Elek (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
László Elek
Életrajzi adatok
Született1841. június 16.
Pápa
Elhunyt1919. március 27. (77 évesen)
ismeretlen
Ismeretes mintorvos
Nemzetiségmagyar magyar
SzüleiLászló Jónás
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Pesti Egyetem (1865.)
Más felsőoktatási
intézmény
Bécsi Egyetem
Pályafutása
Szakterületorvoslástan
Kutatási területszülészet
Tudományos fokozatorvostudományok doktora (1865.)
Munkahelyek
Más munkahelyekSzent Rókus Kórház, Orosházi Kórház
Jelentős tervfeladataiGyopárosi-tavak gyógyvízzé nyilváníttatása
A Wikimédia Commons tartalmaz László Elek témájú médiaállományokat.

László Elek (Pápa, 1841. június 16.1919. március 27.) orvos-sebészdoktor és szülész, Orosháza első községi orvosa.

Élete[szerkesztés]

Pápán született 1841. június 16-án, ahol apja, László Jónás ágostai evangélikus lelkész volt. Gimnáziumi tanulmányait a soproni Ágostai Evangélikus Kollégiumban, valamint a Pápai Református Kollégiumban végezte. Felsőfokú tanulmányait 1860-ban kezdte a Pesti Egyetem orvostan hallgatójaként. 1865-től már a Bécsi Egyetemet látogatta. Innen visszatérve, Pesten a Szent Rókus Kórházban Lumniczer Sándor főorvos osztályán segédkezett. 1869-ben Orosházán telepedett le mint községi orvos. 1872-től Békés megye tiszteletbeli főorvosa és takarékpénztári alelnök volt.

Az ő nevéhez fűződik Gyopárosfürdő gyógyvizének felismerése és elismertetése. 1869-ben vegyelemeztette a tó vizét, melynek során megállapították, hogy gyógyhatása alkalmas ízületi bántalmakra, csúzos, köszvényes, bénulásos betegségek kezelésére.[1] Az artézi kutak fúrásának szorgalmazója volt, mivel meggyőződése szerint a jó ivóvíz a járványokat visszaszorítja.

Mint cikkíró[szerkesztés]

Egészségügyi jelentéseket közölt Orosházáról a Közegészségügyi Kalauzban.

Az Orosházi Közlönyben, az Orosházi Ujságban, a Békésben, a Békésmegyei Lapokban, valamint az Egyetértésben ismertető társadalmi és közegészségi cikkeket írt 1878 és 1893 között: A roncsoló toroklob, A kanyaró, A vörheny, A fejkosz, A cholera, A fertőtlenítésről stb.

Cikkei több különböző orvosi és gyógyszerészeti lapban jelentek meg, mint:

A Gyógyászatban[szerkesztés]

1863.

A különböző gyógyrendszerek bírálata

1864.

Tápszereinkről,
Egy hang a pokolvar ügyében,
Fürdői levél Marienbadból

1865.

A nemzés titka,
Fürdői levél Ragatzból,
A Pfäfersi tébolyda

1866.

A savó gyógymód Svájczban

1867.

A cholera körül szerzett tapasztalatok

1881.

A vörhenyjárvány Orosházán

A Vasárnapi Ujságban[szerkesztés]

1865.

Tápszereink

Az Egészségben[szerkesztés]

1888.

A fejkosz

Munkái[szerkesztés]

  • Figyelmeztetés a szülőkhöz. Orosháza, 1881.
  • Utirajzok a felvidékről (1880. Uo. 1882.
  • A cholera. Felolvasás. Uo. 1893.
  • Kossuth Lajos. Uo. 1895. (Felolvasás.)
  • Emlékbeszéd az orosházi takarékpénztár 1897. márcz. 7. tartott 25. közgyűlésén Singer Henrik arczképének leleplezése alkalmával. Uo. 1897.
  • A gyermek-ápolás és gyermekhalandóság. Gyula, 1898. (Az Egészségben is megjelent.)
  • Orosháza közegészségi viszonyai 1869-96-ig. Gyoma, 1898.

Emlékbeszédei Dr. Perger József, Dr. Chrenka Dániel fölött és röpirtai: A váltóláz, A cholera, A roncsoló toroklob, A vörheny címmel szintén megjelentek és a nép közt osztattak szét.

Emlékezete[szerkesztés]

A róla elnevezett orosházi kórház a levegőből nézve
  • 2007-ben alapították a Dr. László Elek-díj Orosháza egészségügyéért című kitüntetést, mely évente két fő részére adományozható azon Orosházán működő orvosoknak és egészségügyi szakdolgozóknak, akik kiemelkedő munkát végeztek.
  • Nevét viseli Orosházán a Dr. László Elek lakótelep, illetve a Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet, ugyanitt mellszobra áll.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei a XIX. század végéig I. Orosháza Város Önkormányzata, 1994.