Kovács Sándor (zongorapedagógus)
| Kovács Sándor | |
| Született | Kohn Sándor 1886. január 26.[1][2] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1918. február 24. (32 évesen)[1] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar[4][3][5][6] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1903–1909, zongoratanár) |
| Halál oka | öngyilkosság |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (10-14-1) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kovács Sándor (1890-ig Kohn Sándor[7]) (Budapest, 1886. január 24.[8] – Budapest, Terézváros, 1918. február 24.)[9] zongorapedagógus, bölcsészettudományi doktor, esztéta, zenetörténész. A legkiválóbb magyar zongorapedagógusok egyike volt.
Életpályája
[szerkesztés]Kohn Károly sírkőkereskedő és Streliszky Katalin fia. A Zeneakadémia hallgatójaként Szendy Árpád és Koessler János tanítványa volt. Az első ember Magyarországon, aki zenetörténetből írta disszertációját. Berlinben Johannes Wolfnál stílustörténeti tanulmányokat folytatott. 1910–1918 között a Fodor Zeneiskola tanára volt.
Elsőként alkalmazta a modern pszichológia eredményeit a zenepedagógiára. A hallási képzeteket helyezte a tanítás középpontjába. Zenetörténettel és zeneesztétikával foglalkozott. Megmérgezte magát; öngyilkos lett.[10]
A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték nyugalomra.
Művei
[szerkesztés]- Prolegomena a zene fejlődéstani történetéhez (Budapest, 1907)
- Zeneesztétikai problémák (Budapest, 1911)
- Hogyan kellene a gyermekeket a zenébe bevezetni (Budapest, 1916)
- Hátrahagyott zenei írásai (Összeállította: Molnár Antal, Budapest, 1928)
- Zeneművek, kompozíciók, átiratok, kiadványok
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ a b https://leveltar.elte.hu/leveltar/kutatas/adatbazisok/magyarorszagi-felsooktatasi-intezmenyek-1580-1918, Kohn, Sándor(Kovács), 2021. augusztus 13.
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ Nemzetközi Virtuális Katalógustár (több nyelv nyelven). Online Számítógépes Könyvtári Központ. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 63909/1890. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1890. év 5. oldal 36. sor
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 162/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 13.)
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 511/1918. folyószám alatt.
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Kettős kötődés
További információk
[szerkesztés]- Fodor Gyula: dr. Kovács Sándor (Zenei Szemle, 1918. 2. sz.)
- Kálmán György: Kovács Sándor (Crescendo, 1926. 4. sz.)
- Telegdi Bernát: Kovács Sándor (Zenei Szemle, 1928. 5–7. sz.)
- Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerkesztette: Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerkesztette: Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
- A magyar muzsika könyve. Szerkesztette: Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon II. (G–N). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
