Kovács János (piarista szerzetes)

Kovács János
Született	1841. szeptember 19. Kecskemét
Elhunyt	1901. január 21. (59 évesen) Szeged
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	tanár katolikus pap
Sablon • Wikidata • Segítség

Kovács Ev. János (Kecskemét, 1841. szeptember 19. – Szeged, 1901. január 21.) piarista áldozópap és tanár.

Élete

Kovács János molnár és ácsmester és Palotás Nagy Julianna fia. Miután szülőhelyén a négy alsó gimnáziumi osztályt és az V., VI.-at Pesten elvégezte, 1860. szeptember 18-án Vácon a piarista rendbe lépett, ahol az újoncévét töltötte. 1861-62-ben Kecskeméten a VII. osztályt végezte; 1862-63-ban a gimnázium II. osztályának vezetését bízták rá. Ezalatt magánszorgalommal az érettségi vizsgát is letette, mire egy év múlva Nyitrára küldték a teológia tanulására; azonban félév múlva Szegedre ment helyettes tanárnak; innét Tatára került, ahol 1865-től 1867-ig tanított és letette a papi vizsgákat.

1867. augusztus 17-én miséspappá szenteltetett föl Vácon. 1867-től kezdve ismét Kecskeméten tanította többek közt a magyar irodalmat, mely tantárgyból és a latin nyelvből 1876-ban letette a tanári vizsgát és folytatta tanárkodását Sátoraljaújhelyen tíz évig, és hatig a gimnázium igazgatója is volt. Az 1880-as években Budapesten és Vácon tanárkodott; innét újra Szegedre küldték tanárnak.

Írásai

Első költeménye K. J. jegy alatt a Pesti Hölgy-Divatlapban (1864) jelent meg, utóbb is írt e lapba verset és a Kath. Néplapba Árva Imre álnévvel (1867); a Szabad Egyházban (1871. öt költ.), a Kecskem. Lapokban (1872), a Kecskemétben (1873), a Kecskemét-Vidéki Közlönyben (1873), a Magyar Államban (1874-től, mintegy 35 költ.), a Zemplénben (1876 óta több költ. neve s Majzik K. név alatt) és sok költeménye jelent meg a Veszprémben, Veszprémi Közlönyben (Lévay Imre szerk. alatt, Turgenyev öt költ., azután Hulló csillagok c. ford. gnomák 1891-ig), a Jász-Kunságban (1870-72. Csöndes álnév alatt is), a Kucserik-Albumban, a Dugonics-társaság I. Évkönyvében, a Váczi Közlönyben és rendje ünnepi kiadványaiban. Kelendi név alatt is írt költeményeket. Czikkei a Szegedben (1866. A halak mesterséges tenyésztése), a Hazánk és a Külföldben (1866. A réz elterjedése, Árva Imre névvel), a Jász-Kunságban (1870. Szaporodási különbség az állatországban), a Kecskeméti Lapokban (1872. A gombakedvelőknek), a Gazdasági Lapokban (1874. Az indigó gyártás ügyében), a M. Államban (1874. Egy lap irodalmunk történetéhez Katona Dénes irodalmi hagyományaiból, 1884. Szegedi Kilit Krisztus cz. művéről), a Figyelőben (1875. A szenvedő ige költőinknél) a Zemplénben (1867. A dal hatásáról, Barátszeri krónika, 1877. Szirmay Antal ismeretlen költeményei, 1878. Molnár Borbála verses levelezései, Kisfaludy Károly és IX. Pius, 1878. Vörösmarty a lélek halhatatlanságáról, 1879. Széphalmi nefelejtsek, 1880. A szinekről Vörösmarty Zalánfutásában, 1881. A nép szülője, Szózat a magyarosítás érdekében), a Függetlenségben (1880. Kossuth Lajos mint tanuló. A mit mi hirdetünk, 1886. Az élet delén, ford., Az egyedüli törvény Spielberg O. után), a Jász-Nagykun-Szolnokban (1883. Uti rajzok).

Művei

• A testgyakorlat mint nevelési eszköz. Sátoralja-Ujhely, 1876
• Netti, a magyar zsidónő. Uo. 1880
• Az ősök emléke. Uo. 1880 (különnyomat a sátoralja-ujhelyi Értesítőből)
• Latin-magyar zsebszótár Q. Horatius Flaccus műveihez. Bpest, 1887
• Tornászok indulója. Szögedi Endrétől zenésítve. Szeged, 1894
• Hálakoszorú. Uo. 1896 (költemény)
• Szentelt emlék. Uo. 1896 (költemény, dallama Szögedi Endrétől)
• Hymnus. A szegedi dalárda 25 éves jubileumára megzenésítette Szögedi E.

Szerkesztette a sátoralja-ujhelyi gymnasium értesítőit több évig; ezekben (1877. Petőfi és a szenvedő ige, az Egyetértésben is 171-174. sz., 1878., Vörösmarty M. Áldozatáról, 1881. Küzdés a népért, 1882. Apró vonások a magyar tanulók életéből.)

Kéziratban

Názáreti Jézus, költői beszélye, Cato verspárjai magyarítva, Horatius prózában és Szent Ágoston egy műve ford. Több dala van Szögedi Endre gyűjteményében megzenésítve.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666–1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
• Péterné Fehér Mária–Szabó Tamás–Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993–
• Sátoraljaújhely lexikona. Szerk. biz. elnöke Fehér József. Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Társaság, 2001
• A tatai gimnázium névtára 1765–2002. A Kegyestanítórend Tatai Gimnázium (1765–1948) és az Állami Gimnázium (1948–1951), valamint az Eötvös József Gimnázium (1951-2002) tanárai és diákjai. Összeáll. Körmendi Géza. Bp., Argumentum, 2004