Koszmosz–140

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koszmosz–140 (oroszul: Космос–140), a Koszmosz műholdak a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozata tagja, a Szojuz űrhajó harmadik (a második sikertelen kísérlet volt) ember nélküli próbarepülése.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Koszmosz–133-al végrehajtott program folytatása, a felmerült technikai problémák javított változatának, űrkörülmények közötti próbája. Az emberes űrprogram keretében, a Szojuz-program részeként a Szojuz űrhajó további ember nélküli próbarepülése volt (próbababával).

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Központi tervező iroda CKBEM <= Центральное конструкторское бюро экспериментального машиностроения (ЦКБЕМ)> (OKB-1 <= ОКБ-1>, most OAO RKK Energiya im. SP Korolev <= ОАО РКК Энергия им. С. П. Королёва> - Központi Kísérleti Gépgyártási Tervezőiroda). Az űrhajót kis átalakítással emberes programra, teherszállításra és mentésre (leszállásra) tervezték.

1967. február 7-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz hordozórakéta (11A511) juttatta Föld közeli pályára. A 88,5 perces, 51.7 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya elemei: perigeuma 218 kilométer, az apogeuma 165 kilométer volt. Szabványosított, tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai. Hasznos tömege 6450 kilogramm. Összesen 1 napot, 23 órát, 29 percet töltött a világűrben. Föld körüli fordulatainak száma: 48.

A program végrehajtása során vezérlési problémák jelentkeztek, valamint a segédfúvókák üzemideje jelentős mértékű üzemanyag fogyasztást okozott.

Február 9-én földi vezérléssre belépett a légkörbe, a leereszkedés hagyományos módon – ejtőernyővel – megtörtént. Tájolási problémák miatt a visszatérés bármilyen élőlényre halálos lett volna. A leszálló egység a jeges Aral-tóba érkezett, búvárok segítségével emelték a mentőhajóra. A gyakorlati próbák során felvetődött technikai hiányosságok ellenére alkalmasnak ítélték a feladat folytatására.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődje:
Koszmosz–133

Szojuz-program
1967

Utódja:
Szojuz–1

Elődje:
Koszmosz–139

Koszmosz-program
1967

Utódja:
Koszmosz–141