Korrin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Korrin
Kémiai azonosítók
CAS-szám 262-76-0
PubChem 6438343
ChemSpider 16736705
ChEBI 33221
SMILES
N=1C=4CCC=1\C=C2/NC(CC2)C\5CC/C(C=C3\CC/C(=N3)/C=4)=N/5
InChI
1/C19H22N4/c1-3-14-10-16-5-7-18(22-16)19-8-6-17(23-19)11-15-4-2-13(21-15)9-12(1)20-14/h9-11,18-19,22H,1-8H2/b12-9-,15-11-,16-10-
InChIKey WUPRCGRRQUZFAB-DEGKJRJSSA-N
UNII 288E04GRMT
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet H22N4
Moláris tömeg 78,20 g/mol
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A korrin tetrapirrol. Bár nem ismert önmagában, érdeklődés van iránta, mivel a B12-vitamin kofaktorához és kromoforjához kapcsolódó alapmakrociklus. Neve arra utal, hogy B12-vitamin (kobalaminok)„magja”. Az ilyen magvú vegyületek a korrinok.[1]

Két természetes vegyületekben, például kobalaminban azonos sztereokémiájú sztereoközpontja van.

Koordinációs kémia[szerkesztés]

Deprotonálás után a korrinoid gyűrű képes kobalt kötésére. A B12-vitaminban az így keletkező komplex benzimidazol-származék ligandumot is tartalmaz, az oktaéder 6. helye katalitikus központ.

A korringyűrű a porfiringyűrűkre hasonlít.[2] Mindkettő 4 pirrolszerű alegységet tartalmaz gyűrűbe rendezve. A korrinok központja C11N4-, a porfirinok C12N4-gyűrű. A 4 nitrogénatom konjugált rendszerben kapcsolódik váltakozó kettős és egyes kötésekkel. A porfirinokkal ellentétben a korrinok a pirrolszerű egységeket teljesen konjugálttá tevő egyik szénatommal nem rendelkeznek. Mivel konjugált rendszerük csak a gyűrű háromnegyedéig ér, és nem tartalmazza a külső szénatomokat, a korrinokban több nem konjugált sp3-szénatom van, így rugalmasabbak a porfirinoknál és nem olyan laposak. Egy harmadik hasonló biológiai szerkezet, a klorofillban található kloringyűrű a porfirin és a korrin átmenete, a porfirinokhoz hasonlóan 20 szénatom van, konjugált rendszere körbeér, de csak 6 szélső szénatom vesz részt.

A korrolok (oktadehidrokorrinok) a korrinok teljesen aromás származékai.

Bioszintézis[szerkesztés]

A Propionibacterium nemzetség különböző korrinoidokat állít elő 5-aminolevulinsavból. Ezek porfobilinogénné dimerizálódnak, majd 4 porfobilinogén-egység uroporfirinogénekké alakul, melyeket az uroporfirinogén III-metiltranszferáz metilál. Ezután egy mintegy 30 reakcióból álló sorozat után jönnek létre biológiailag aktív korrinoidok, például a kobalamin.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nelson DL, Cox MM. Lehninger, Principlex of Biochemistry, 3., New York: Worth Publishing (2000). ISBN 1-57259-153-6 
  2. Brown, Kenneth L. (2005). „Chemistry and Enzymology of Vitamin B12”. Chemical Reviews 105 (6), 2075–2150. o. DOI:10.1021/cr030720z. PMID 15941210.  
  3. Lena I. Vorobjeva. Propionibacteria. Springer, 160–161. o. (1999). ISBN 0-7923-5884-8 

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Corrin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Corrin című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • (2019. július 29.) „The Hydrogenobyric Acid Structure Reveals the Corrin Ligand as an Entatic State Module Empowering B 12 Cofactors for Catalysis”. Angewandte Chemie International Edition 58 (31), 10756–10760. o. DOI:10.1002/anie.201904713. PMID 31115943.