Korongállatka
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Trichoplax adhaerens Schultze, 1883 |
||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||
 |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Korongállatka témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Korongállatka témájú kategóriát. |
A korongállatka (Trichoplax adhaerens) az állatok egy törzsét alkotó korongállatkák egyetlen ismert faja. A régebbi rendszertanok a szivacsokkal (Porifera) együtt az álszövetes állatok (Parazoa) alországába sorolták, mára azonban világossá vált, hogy a csoport parafiletikus, ezért nem kezelendő taxonként.
Morfológia[szerkesztés]
Szabálytalan korong alakú, lapos testének átmérője nagyjából fél milliméter széles, vastagsága 25 mikrométer körüli. Színtelenségük és rendkívüli vékonyságuk miatt átlátszóak, ezért szabad szemmel általában nem észrevehetők.
A korongállatkák teste aszimmetrikus, teljesen szabálytalan alakú. Néhány ezer sejtből épülnek, amelyek funkció és felépítés szerint négy félék lehetnek: Dorzális-, illetve ventrális csillós epitheliális sejtek (hámsejtek), ventrális mirigysejtek, és központi szincitiális sejtek.
Alakjuk megváltoztatásával amőboid mozgásra képesek, ebben csillós sejtjeik is segítségül vannak.
Felhasznált források[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Trichoplax című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
