Ugrás a tartalomhoz

Komi ábécé

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A komi ábécé a komi nyelv és a permják írására használatos ábécé.

A komi nyelv első írásrendszere az abur volt, melyet a XIV. század folyamán Sztyepan Hrap alkotott meg. A XVI. században átváltottak az orosz ábécére, amelyet időközben többször módosítottak. Az 1920-as években egy rövid ideig a Molodcov-ábécé volt használatban, mely szintén egy módosított cirill ábécé volt. Az 1930-as évek elején egy rövid ideig a latin írást használták, majd ismét visszatértek a cirill íráshoz, mégpedig a ma is használatos ábécéhez.

A komi ábécé és átírása

[szerkesztés]
nagybetű kisbetű ISO 9[1] KNAB[2] ALA-LC[3] WWS[4] Latin[5] IPA
Ааaaaaa[ɑ]
БбbbbbB[6][b]
Ввvvvvv[v]
Ггggggg[g]
Ддddddd, ḑ[7][d], [ɟ][8]
Джджdzhз[d͡ʒ]
Дздзdzdzdz[d͡ʑ]
Ееee, é, je[9]eee, je[e], [ʲe],[10] [je]
Ёёëjoёjojo[ʲo],[10] [jo]
Жжžžzhžƶ[11][ʒ]
Ззzzzzz, ʐ[7][z], [ʑ][8]
И[12]иiiiii[i], [ʲi][10]
І[13]іìïīïi[i]
Ййjj, "j[14]ĭjj[j]
Ккkkkkk[k]
Ллlllll, ļ[7][ɫ], [ʎ][8]
Ммmmmmm[m]
Ннnnnnn, ņ[7][n], [ɲ][8]
Ооooooo[o]
Ӧӧööȯöə[15][ə]
Ппppppp[p]
Ррrrrrr[r]
Ссsssss, ş[7][s], [ɕ][8]
Ттttttt, ṱ[7][t], [c][8]
Тштшtshє,[11][15][t͡ʃ]
Ууuuuuu[u]
Ф[16]фfffff[f]
Х[16]хhhkhxx[x]
Ц[16]цcctscc[t͡s]
Ччčćchčç[7][t͡ɕ]
Шшššshš[11][ʃ]
Щ[16]щŝšćshchščş[ɕ], [ɕː]
Ъъ""""--
Ыыyyyyь[ɨ]
Ьь'', j[14]''-[ʲ][10]
Ээèè, e[17]ėèe[e]
Ююûjuiujuju[ʲu],[10] [ju]
Яяâjaiajaja[ʲa],[10] []

Eltérések a komi-zürjén és a komi-permják helyesírás között

[szerkesztés]

A két helyesírás között jelentős eltérések nincsenek. Eltérés mutatkozik a palatális megfelelővel nem rendelkező mássalhangzó + j + magánhangzó kapcsolatok írásában: a komi-zürjénben ilyenkor keményjelet kell használni (pl. a [-kjɑ-] kapcsolatot -къя-nak kell írni), a komi-permjákban viszont lágyjelet (ugyanez a kapcsolat -кья-nak írandó). A másik eltérés a kettős betűkkel jelölt mássalhangzók hosszúságának jelölésében van. A komi-zürjénben az első betűt kettőzik meg (ддж, ддз, ттш), a komi-permjákban a másodikat (джж, дзз, тшш).

Az 1930-as latin ábécé

[szerkesztés]

A latin ábécét 1930 és 1935 között használták. Már a húszas évek kezdetétől tervezték az áttérést. Az ábécé kialakításakor erősen támaszkodtak a korban az oroszországi törökségi és szibériai nyelvek írására használt ábécékre. Bevezetésében közrejátszott az egész Szovjetunióra jellemző latinizáció (az orosz írás latinizálását is tervezték), melynek célja a világforradalom kiteljesedésének segítése volt. Később ez elveszítette politikai realitásdát, ezért vissza kellett térni a Molodcov-ábécéhez, a latin ábécé használatát pedig nacionalizmusnak, oroszellenességnek minősítették.

A latin ábécé a Molodcov-ábécéhez hasonlóan fonematikus volt. A latin ábécéből hiányzó betűket módszeresen, sajátos jelölési rendszert bevezetve hozták létre. Így a palatális mássalhangzókat jelölő betűk alá kis háromszög került, az alveoláris mássalhangzókat jelölő betűket pedig áthúzták. Kivételt képeznek a zöngés affrikáták, melyekek közül az alveolárist a cirillből vett, ott [z] hangértékkel bíró з jelölte, a palatálist pedig ennek „lapított tetejű” változata (ennek szára a kisbetű esetében sem nyúlt le).

Az 1930-as években használt latin ábécé betűrendje a következő volt:

Aa Bв Cc Çç[7] Єє[11] Dd Ḑḑ[7] Ee Әә Ff Gg Ii Jj Kk Ll Ļļ Mm Nn Ņņ Oo Pp Rr Ss Şş[7] ᵴ,[11][18] Tt Ṱṱ[7] Uu Vv Xx Zz Ȥȥ[7] Ƶƶ[11] Зз Ʒᴣ Ƅƅ

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  2. Latiniseeritud nimede hääldusjuhiseid/Guide to the Pronounciation of Romanized Names. KNAB: Kohanimeandmebaas. Eesti Keeli Instituut, 1998.
  3. America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  4. The World’s Writing Systems. Peter T. Daniels & William Bright (eds.). New York, 1996.
  5. Az 1930 és 1935 között használt latin ábécé megfelelője
  6. A kisbetű formája megegyezik a nagybetűjébvel, csak alacsonyabb (kiskapitális)
  7. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 A latin komi ábécében a palatalitást a betűjel alá tett, felfelé mutató háromszög jelölte. Mivel ilyen karakterek nem állnak rendelkezésünkre, a táblázatban megközelítőleg hasonló jelek szerepelnek.
  8. 1 2 3 4 5 6 е, ё, и, ь, ю, я előtt
  9. Szó elején, magánhangzók, д, з, й, л, н, с, т, ъ, ь után je, idegen eredetű szavakban mássalhangzó után é, máskor e
  10. 1 2 3 4 5 6 A megelőző mássalhangzó nem palatalizált, mint az oroszban, hanem palatális.
  11. 1 2 3 4 5 6 Az alveolárisok szára át van húzva (az s esetében függőlegesen, egyébként vízszintesen). Pontosan megfelelő karakterek nincsenek, ezért megközelítőleg hasonló alakú karakterek szerepelnek a táblázatban.
  12. Lágyít
  13. Nem lágyít
  14. 1 2 д, з, л, н, с, т után
  15. 1 2 A nagybetű formája megegyezik a kisbetűével.
  16. 1 2 3 4 Csak újabb (orosz) jövevényszavakban fordul elő.
  17. д, з, й, л, н, с, т, ъ, ь után e, máskor è
  18. Megfelelő nagybetű nem létezik

Források

[szerkesztés]