Vastagbéltükrözés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kolonoszkópia szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) a vastagbél teljes és a vékonybél végső szakaszának vizsgálata.

A vizsgálati folyamatokat a svájci Peter Deyhle fejlesztette ki 1969-ben. Az első szűréseket is ő végezte el.

Orvosi javallat[szerkesztés]

  • szűrés 50 éves kortól, másodlagos megelőzés céljából
  • amikor vér jelenik meg a székletben
  • tumor vagy ismeretlen elsődleges tumor áttétének megkeresésének céljából, különösen a beteg testtömegének váratlan csökkenésekor
  • krónikus gyulladásos bélbetegségek kialakulásakor
  • váratlan béltevékenységnél, például székrekedés, hasmenés
  • egyéb hasi panaszoknál
  • vastagbélpolip műtéti eltávolítása és vastagbélrák kezelése után

A vastagbélrák és egyéb betegségek kezdeti felismerése[szerkesztés]

A kezelőorvos vagy gasztroenterológus mielőtt vastagbéltükrözést rendelne el a betegnél, több dolgot is megvizsgál. Például a bélműködés rendellenességére lehet következtetni, ha az étvágy megváltozik vagy diéta nélkül is jelentős testtömegcsökkenés alakult ki. Ezenkívül ilyenkor puffadás érzése, hányás, szédülés is felléphet a betegnél.

A has fonendoszkópos meghallgatásával felismerik a bélhangokat, ami információt nyújt a bélműködésről. A has tapintásos vizsgálatával a gyomor és a bélrendszer elváltozásainak jeleit keresik. A rektális vizsgálatkor a bélnyálkahártya és az alsó bélszakaszok állapotát lehet meghatározni.[1]

A vastagbélrák szűrése székletvizsgálat segítségével történik úgy, hogy nem látható vért keresnek benne. A vizsgálatot évente ajánlják elvégezni, nőknek és férfiaknak egyaránt. A betegség minél koraibb diagnosztizálása érdekében fontos a vizsgálatokon való rendszeres részvétel.[2]

Vizsgálat előkészítése[szerkesztés]

A vastagbelet a vizsgálat előtt ki kell üríteni, hogy a vizsgálatot ne akadályozzák a székletmaradványok. Erre a célra erős hatású hashajtót használnak, amit a vizsgálatot megelőző napon, vagy néhány órával a vizsgálat előtt ortográd bélmosással juttatnak be a beteg szervezetébe. Sok páciens számára nehéz és kényelmetlen a hashajtás a polietilén-glikol oldatokkal. A betegeknek 3-5 liter folyadékot kell meginni néhány órán belül. Az oldat kellemetlen íze enyhíthető almalé hozzáadásával. Lehetőség van kombinált ozmotikus hashajtók használatára is, amelyek a szekréciót és motilitást fokozzák. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy a keringési terhelés nagyobb lehet.

A vizsgálati eszköz[szerkesztés]

Rugalmas kolonoszkóp

A rugalmas kolonoszkóp 1 centiméter átmérőjű, hossza pedig 120 centiméter. Manapság általában már videó kolonoszkópot használnak, ami a képet továbbítja egy monitorra, amin akár a beteg is nézheti a vizsgálati folyamatot. Az eszköz szívási funkciót is el tud látni, amivel az öblítőfolyadékot és a folyékony székletmaradványokat is el lehet távolítani. Kis átmérőjű cső is található benne, amibe kis méretű fogók helyezhetőek. Emiatt alkalmas szövetminták vételére és polipok eltávolítására is.

Éber altatás és monitorozás[szerkesztés]

Midazolám nyugtatót és szükség esetén tramadol vagy petidin fájdalomcsillapító injekciót adnak a páciensnek, hogy elviselhető legyen a vizsgálat. Ezenkívűl propofol érzéstelenítőt is adnak, ezért nem éreznek semmit az eljárás során. Azonban ezeknek az anyagoknak a használata a vizsgálat szövődményeinek kialakulását okozhatják.[3] Különösen szív- és érrendszeri és légzőszervi szövődmények alakulhatnak ki, emiatt néhány esetben halállal végződhet a tükrözés [4]

A beteget az éber altatás alatt folyamatosan megfigyelés alatt tartják. Pulzoximétert helyeznek az egyik ujjra, amivel a pulzust és a véroxigénszintet mérik.

Felfedezhető betegségek[szerkesztés]

  • diverticulumok
  • polipok
  • gyulladások (például gyulladásos krónikus bélbetegségek, pszeudomembranózus kolitisz)
  • fekélyek
  • tumorok
  • szűkületek
  • bélnyálkahártya vérzése
  • paraziták, idegentestek

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. N. Menche, T. Klare (Hrsg.), A. Bürger–Mildenberger, J. Willert. Innere Medizin. Lehrbuch für Krankenpflegeberufe – Pflege bei Erkrankungen des Magen-Darm-Traktes, 4. kiadás, München: Elsevier GmbH, 318-319. o. (2005) 
  2. Richtlinie des Gemeinsamen Bundesausschusses organisierte Krebsfrüherkennungsprogramme (PDF). g-ba.de, 2010. december 16. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  3. A. Riphaus et al.: S3-Leitlinie „Sedierung in der gastrointestinalen Endoskopie” 4.1.4. (PDF). dgvs.de, 2015. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  4. Guido Schachschal. Praktische Koloskopie, 17. o. (2010) 

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Koloskopie című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.