Kobek Kornél

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
bátorkeszi Kobek Kornél
Kobek Kornél.PNG
Született 1874. október 17.
Bátorkeszi, Esztergom vármegye
Elhunyt 1933. október 7. (58 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása Esztergom vármegye főispánja, honvédelmi államtitkár, országgyűlési képviselő,
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

Bátorkeszi Kobek Kornél Miksa György (Bátorkeszi, Esztergom vármegye, 1874. október 17.Budapest, 1933. október 7.) Esztergom vármegyeispánja, honvédelmi államtitkár, országgyűlési képviselő, bátorkeszi földbirtokos, a Magyar Automobilklub igazgatósági tagja.

Élete[szerkesztés]

A nemesi származású bátorkeszi Kobek család sarja.[1][2][3] Apja, bátorkeszi Kobek István (18341907), bátorkeszi birtokos, országgyűlési képviselő,[4] anyja, Holota Mária (18431929) asszony volt. Atyja, Kobek István, a köbölkúti kerületet három cikluson át szabadelvűpárti programmal képviselte az országgyűlésen; 1895. szeptember 16-án nemességet, valamint a "bátorkeszi" nemesi előnevet szerezte meg adományként Ferenc József magyar királytól.[5]

Kobek Kornél, a középiskoláit Budapesten a II. kerületi állami főreáliskolában végezte. Miután az érettségit letette, a magyaróvári gazdasági akadémia hallgatója lett, ahol oklevelet szerzett. A jól képzett Kobek Kornél a bátorkeszi családi birtokán gazdálkodott, amelyen nagyarányú szesz-, tej-, csemegeszöllő-, dohány és méztermelést folytatott. Elnökigazgatója a bátorkeszi takarékpénztár-részvénytársaságnak és az esztergommegyei tűzoltószövetségnek lett, valamint a Magyar Automobilklub igazgatósági tagja is volt. 36 évesen belemerült az országos politikába, és az 1910-i általános választások alkalmával a köbölkúti kerület a pártonkívüli 1867-es Szemere Miklós volt képviselővel szemben választotta meg.[6]

Az 1917. június 15-én kezdődő Esterházy-kormány nevezte ki az Esztergom vármegye főispánná. Azonban nem sokáig ült a vármegye élén, mivel amikor hatalomba került a Harmadik Wekerle-kormány 1917. augusztus 23-án, Kobek Kornél lemondott hivataláról. Ezután egy ideig csendes visszavonultságban élt a családi birtokán és csak a Károlyi-kormány alatt vállalt ismét aktív szerepet. A kormány honvédelmi államtitkárrá nevezte ki, de amikor minisztere lemondott, ő is távozott állásából. A nehéz idők megviselték és nemcsak erejét, de vagyonát is felemésztették. Lassan elvesztette köbölkúti birtokát, és végül tönkrement.[7]

1933. október 7-én hunyt el Budapesten. A sajtóban azt írták róla, hogy: "Kobek Kornél azok közé a vármegyei és közéleti nagyságaink emléke közé sorozzuk, akik tiszta szívvel, tiszta lelkülettel, nemes gondolkozással és jóakaratú cselekedetekkel éltek értünk és minden polgárért, ezért a történelmi múltú városért és a vármegyéért. Azok közé tartozott, akik azzal emelték méltóságukat, hogy megbecsülték az embereket."[7]

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

1900. május 10-én Budapesten vette feleségül boronkai Boronkay Elvira Albertina Paulina (*Esztergom, 1879. augusztus 31.–†Caracas, Venezuela, 1953. augusztus) kisasszonyt, akinek a szülei boronkai Boronkay Lajos (18411895), köz- és váltó-ügyvéd, földbirtokos, Esztergom vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottsági tagja, az esztergomi takarékpénztár igazgatótanácsosa,[8] és nemes Koller Mária Paulina (18461893) voltak.[9] A házasságukból született:

Jegyzetek[szerkesztés]