Klorit
| Klorit | |
 Klorition | |
 Klorition | |
| IUPAC-név | Klorit |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 14998-27-7 |
| PubChem | 197148 |
| ChemSpider | 170734 |
| EINECS-szám | 215-285-9 |
| ChEBI | 17441 |
| SMILES | [O-][Cl+][O-] |
| InChIKey | QBWCMBCROVPCKQ-UHFFFAOYSA-M |
| UNII | Z63H374SB6 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | ClO−2 |
| Moláris tömeg | 67.452 |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A klorition halogenit, képlete OClO−. A klorit ilyen csoportot tartalmazó vegyület, ahol a klór oxidációs száma +3. A kloritok a klórossav sói és észterei.
Vegyületek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szabad sav, a klórossav (HOClO) a legkevésbé stabil klór-oxosav, és csak kis koncentrációjú vizes oldatban észlelték. Mivel nem koncentrálható, nem forgalmazzák. Az alkálifém- és alkáliföldfémsók színtelenek vagy halványsárgák, csak a nátrium-klorit (NaOClO) kapható nagyobb mennyiségben. A nehézfém- (Ag+, Hg+, Tl+, Pb2+, Cu2+) és ammónium-kloritok instabilak, és hő vagy ütés hatásra robbanásszerűen bomlanak.[1]
A nátrium-kloritot nátrium-klorátból nyerik. Először a robbanékony klór-dioxid keletkezik nátrium-klorát megfelelő redukálószerrel (például metanol, hidrogén-peroxid, sósav vagy kén-dioxid) való redukálásakor.
Szerkezete, tulajdonságai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A klorition V alakú a klóron lévő nem kötő párok miatt, az O–Cl–O kötésszög 111°, a Cl–O kötéshossz 156 pm.[1] A klór-oxoanionok közt a klorit a legerősebb oxidálószer standard félcella-potenciálok alapján.[2]
| Ion | Savas reakció | E° (V) | Semleges/lúgos reakció | E° (V) |
|---|---|---|---|---|
| Hipoklorit | 1,63 | 0,89 | ||
| Klorit | 1,64 | 0,78 | ||
| Klorát | 1,47 | 0,63 | ||
| Perklorát | 1,42 | 0,56 |
![{\displaystyle {2\,\mathrm {H} {\vphantom {A}}^{+}{}+{}2\,\mathrm {HOCl} {}+{}2\,\mathrm {e} {\vphantom {A}}^{-}{}\mathrel {\longrightarrow } {}\mathrm {Cl} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}{\mskip {2mu}}(\mathrm {g} ){}+{}\mathrm {H} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}\mathrm {O} }}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/22fc633f64d11ce9e5630e9cdd1447953430bb98)
![{\displaystyle {\mathrm {ClO} {\vphantom {A}}^{-}{}+{}\mathrm {H} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}\mathrm {O} {}+{}2\,\mathrm {e} {\vphantom {A}}^{-}{}\mathrel {\longrightarrow } {}\mathrm {Cl} {\vphantom {A}}^{-}{}+{}2\,\mathrm {OH} {\vphantom {A}}^{-}}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/f788cd83ad29cd2010b0d2e5b2b01ac9b22a94c3)
![{\displaystyle {6\,\mathrm {H} {\vphantom {A}}^{+}{}+{}2\,\mathrm {HOClO} {}+{}6\,\mathrm {e} {\vphantom {A}}^{-}{}\mathrel {\longrightarrow } {}\mathrm {Cl} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}{\mskip {2mu}}(\mathrm {g} ){}+{}4\,\mathrm {H} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}\mathrm {O} }}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/0e0424b3dd68061f39313a637bebd4852df2f810)
![{\displaystyle {\mathrm {OClO} {\vphantom {A}}^{-}{}+{}2\,\mathrm {H} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}\mathrm {O} {}+{}4\,\mathrm {e} {\vphantom {A}}^{-}{}\mathrel {\longrightarrow } {}\mathrm {Cl} {\vphantom {A}}^{-}{}+{}4\,\mathrm {OH} {\vphantom {A}}^{-}}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/e6b6c729a72421f478bd9c77e66417c015689ca8)
![{\displaystyle {12\,\mathrm {H} {\vphantom {A}}^{+}{}+{}2\,\mathrm {ClO} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{3}}{\vphantom {A}}^{-}{}+{}10\,\mathrm {e} {\vphantom {A}}^{-}{}\mathrel {\longrightarrow } {}\mathrm {Cl} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}{\mskip {2mu}}(\mathrm {g} ){}+{}6\,\mathrm {H} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}\mathrm {O} }}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/8c5db5ba0a0ec06b4b73a67573ebdd2af6c97b3f)
![{\displaystyle {\mathrm {ClO} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{3}}{\vphantom {A}}^{-}{}+{}3\,\mathrm {H} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}\mathrm {O} {}+{}6\,\mathrm {e} {\vphantom {A}}^{-}{}\mathrel {\longrightarrow } {}\mathrm {Cl} {\vphantom {A}}^{-}{}+{}6\,\mathrm {OH} {\vphantom {A}}^{-}}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/cc9999c45ba4d9199a628196763282be5c97711a)
![{\displaystyle {16\,\mathrm {H} {\vphantom {A}}^{+}{}+{}2\,\mathrm {ClO} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{4}}{\vphantom {A}}^{-}{}+{}14\,\mathrm {e} {\vphantom {A}}^{-}{}\mathrel {\longrightarrow } {}\mathrm {Cl} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}{\mskip {2mu}}(\mathrm {g} ){}+{}4\,\mathrm {H} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}\mathrm {O} }}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/28392657418f162febeeb9eee253b4b9eb2a1729)
![{\displaystyle {\mathrm {ClO} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{4}}{\vphantom {A}}^{-}{}+{}4\,\mathrm {H} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}\mathrm {O} {}+{}8\,\mathrm {e} {\vphantom {A}}^{-}{}\mathrel {\longrightarrow } {}\mathrm {Cl} {\vphantom {A}}^{-}{}+{}8\,\mathrm {OH} {\vphantom {A}}^{-}}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/c83486b52d4d2b6b095e122357b7972ce109381a)
Használat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A legfontosabb klorit a nátrium-klorit (NaOClO), melyet textilek, papír és pép fehérítésére használnak. Ezt, bár erős oxidálószer, gyakran nem közvetlenül használják, hanem klór-dioxid előállítására, általában HCl-dal való reakcióban:
![{\displaystyle {5\,\mathrm {NaOClO} {}+{}4\,\mathrm {HCl} {}\mathrel {\longrightarrow } {}5\,\mathrm {NaCl} {}+{}4\,\mathrm {ClO} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}{}+{}2\,\mathrm {H} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}\mathrm {O} }}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/70dc9f1d69cd70d5f4a725c25c3bbd5da1876585)
Egészségi kockázatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2009-ben a Kaliforniai Környezeti Egészségügyi Vizsgálati Hivatal (OEHHA) 50 ppb-os határértéket írt elő a kloritkoncentrációra az ivóvízben,[3] miután kutatók kiderítették, hogy nagyobb mennyiségű klorit befolyásolja a sperma- és a pajzsmirigyfunkciót, gyomorfekélyt és vörösvérsejt-károsodást okoz laboratóriumi állatokban.[4] Egyes tanulmányok szerint bizonyos mennyiségű klorit karcinogén is lehet.[5]
Az Amerikai Egyesült Államokban az országosan megengedett maximális kloritkoncentráció a kaliforniai egészségügyi határérték 20-szorosa, 1000 ppb.[6]
Kloritot használó élőlények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A klorit-dizmutáz a klorátlégzést használó egysejtűek kloritból kloridot és oxigént előállító enzime.[7] Ez jellemzően perklorát- vagy klorát-reduktázzal együtt van jelen a baktériumokban.
Egyéb oxoanionok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]4 klór-oxoanion van, ahol a klór oxidációs száma +1, +3, +5 vagy +7 a megfelelő ClO−, ClO−2, ClO−3 vagy ClO−4 (hipoklorit, klorit, klorát és perklorát) ionokban. Ezek a klór-oxidok közé tartoznak.
| oxidációs szám | +1 | +3 | +5 | +7 |
|---|---|---|---|---|
| anion neve | hipoklorit | klorit | klorát | perklorát |
| képlet | ClO− | ClO−2 | ClO−3 | ClO−4 |
| szerkezet |  |
|
 |
 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Greenwood, N.N.; Earnshaw, A. (2006). Chemistry of the elements (2nd ed.). Oxford: Butterworth-Heinemann. 861. o. ISBN 0750633654.
- ↑ Sablon:Cotton&Wilkinson5th
- ↑ "Final Public Health Goal for Chlorite". oehha.ca.gov. Hozzáférés: 2023. augusztus 8.
- ↑ "EWG's Tap Water Database: Contaminants in Your Water". www.ewg.org (angol nyelven). Environmental Working Group. Hozzáférés: 2023. augusztus 8.
- ↑ "Public Health Goal for Chlorite in Drinking Water" (PDF). oehha.ca.gov. Hozzáférés: 2023. augusztus 8.
- ↑ "Stage 1 and Stage 2 Disinfectants and Disinfection Byproducts Rules". www.epa.gov (angol nyelven). OW US EPA. 2015. október 13. Hozzáférés: 2023. augusztus 8.
- ↑ J. L. DuBois, S. Ojha (2015). "Chapter 3: Production of Dioxygen in the Dark: Dismutases of Oxyanions". In P. M. Kroneck, M. E. Torres (ed.). Sustaining Life on Planet Earth: Metalloenzymes Mastering Dioxygen and Other Chewy Gases. Metal Ions in Life Sciences. Vol. 15. Springer. 45–87. o. doi:10.1007/978-3-319-12415-5_3.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Chlorite című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kirk-Othmer Concise Encyclopedia of Chemistry, Martin Grayson, Editor, John Wiley & Sons, Inc., 1985