Ugrás a tartalomhoz

Klorit

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Klorit

Klorition

Klorition
IUPAC-név Klorit
Kémiai azonosítók
CAS-szám 14998-27-7
PubChem 197148
ChemSpider 170734
EINECS-szám 215-285-9
SMILES
[O-][Cl+][O-]
InChIKey QBWCMBCROVPCKQ-UHFFFAOYSA-M
UNII Z63H374SB6
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet ClO2
Moláris tömeg 67.452
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A klorition halogenit, képlete OClO. A klorit ilyen csoportot tartalmazó vegyület, ahol a klór oxidációs száma +3. A kloritok a klórossav sói és észterei.

Vegyületek

[szerkesztés]

A szabad sav, a klórossav (HOClO) a legkevésbé stabil klór-oxosav, és csak kis koncentrációjú vizes oldatban észlelték. Mivel nem koncentrálható, nem forgalmazzák. Az alkálifém- és alkáliföldfémsók színtelenek vagy halványsárgák, csak a nátrium-klorit (NaOClO) kapható nagyobb mennyiségben. A nehézfém- (Ag+, Hg+, Tl+, Pb2+, Cu2+) és ammónium-kloritok instabilak, és hő vagy ütés hatásra robbanásszerűen bomlanak.[1]

A nátrium-kloritot nátrium-klorátból nyerik. Először a robbanékony klór-dioxid keletkezik nátrium-klorát megfelelő redukálószerrel (például metanol, hidrogén-peroxid, sósav vagy kén-dioxid) való redukálásakor.

Szerkezete, tulajdonságai

[szerkesztés]

A klorition V alakú a klóron lévő nem kötő párok miatt, az O–Cl–O kötésszög 111°, a Cl–O kötéshossz 156 pm.[1] A klór-oxoanionok közt a klorit a legerősebb oxidálószer standard félcella-potenciálok alapján.[2]

Ion Savas reakció E° (V) Semleges/lúgos reakció E° (V)
Hipoklorit 1,63 0,89
Klorit 1,64 0,78
Klorát 1,47 0,63
Perklorát 1,42 0,56

Használat

[szerkesztés]

A legfontosabb klorit a nátrium-klorit (NaOClO), melyet textilek, papír és pép fehérítésére használnak. Ezt, bár erős oxidálószer, gyakran nem közvetlenül használják, hanem klór-dioxid előállítására, általában HCl-dal való reakcióban:

Egészségi kockázatok

[szerkesztés]

2009-ben a Kaliforniai Környezeti Egészségügyi Vizsgálati Hivatal (OEHHA) 50 ppb-os határértéket írt elő a kloritkoncentrációra az ivóvízben,[3] miután kutatók kiderítették, hogy nagyobb mennyiségű klorit befolyásolja a sperma- és a pajzsmirigyfunkciót, gyomorfekélyt és vörösvérsejt-károsodást okoz laboratóriumi állatokban.[4] Egyes tanulmányok szerint bizonyos mennyiségű klorit karcinogén is lehet.[5]

Az Amerikai Egyesült Államokban az országosan megengedett maximális kloritkoncentráció a kaliforniai egészségügyi határérték 20-szorosa, 1000 ppb.[6]

Kloritot használó élőlények

[szerkesztés]

A klorit-dizmutáz a klorátlégzést használó egysejtűek kloritból kloridot és oxigént előállító enzime.[7] Ez jellemzően perklorát- vagy klorát-reduktázzal együtt van jelen a baktériumokban.

Egyéb oxoanionok

[szerkesztés]

4 klór-oxoanion van, ahol a klór oxidációs száma +1, +3, +5 vagy +7 a megfelelő ClO, ClO2, ClO3 vagy ClO4 (hipoklorit, klorit, klorát és perklorát) ionokban. Ezek a klór-oxidok közé tartoznak.

oxidációs szám +1 +3 +5 +7
anion neve hipoklorit klorit klorát perklorát
képlet ClO ClO2 ClO3 ClO4
szerkezet Hipoklorition Klorition Klorátion Perklorátion

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Chemistry of the elements, 2nd, Oxford: Butterworth-Heinemann, 861. o. (2006. november 3.). ISBN 0750633654 
  2. Sablon:Cotton&Wilkinson5th
  3. Final Public Health Goal for Chlorite. oehha.ca.gov . (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.)
  4. EWG's Tap Water Database: Contaminants in Your Water (angol nyelven). www.ewg.org . Environmental Working Group. (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.)
  5. Public Health Goal for Chlorite in Drinking Water. oehha.ca.gov . (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.)
  6. Stage 1 and Stage 2 Disinfectants and Disinfection Byproducts Rules (angol nyelven). www.epa.gov . OW US EPA, 2015. október 13. (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.)
  7. J. L. DuBois, S. Ojha.szerk.: P. M. Kroneck, M. E. Torres: Chapter 3: Production of Dioxygen in the Dark: Dismutases of Oxyanions, Sustaining Life on Planet Earth: Metalloenzymes Mastering Dioxygen and Other Chewy Gases, Metal Ions in Life Sciences. Springer, 45–87. o.. DOI: 10.1007/978-3-319-12415-5_3 (2015) 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chlorite című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Kirk-Othmer Concise Encyclopedia of Chemistry, Martin Grayson, Editor, John Wiley & Sons, Inc., 1985