Klein Éva

Klein Éva
Született	Fischer Éva 1925. január 22. (99 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar svéd
Házastársa	Klein György
Foglalkozása	orvos biológus
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1948) Karolinska Intézet (–1953, orvostudomány)
Kitüntetései	William B. Coley Award (1975) Björkén Prize (1978) Eric K. Fernströms Nordiska Pris (1983)
MTA
Sablon • Wikidata • Segítség

Klein Éva vagy Eva Klein (lánykori nevén Fischer) (Budapest, 1925. január 22. –) magyar születésű svéd sejtbiológus, immunológus, onkológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A daganatos megbetegedések által kiváltott immunreakciók, a daganatsejteket pusztító toxikus folyamatok vizsgálatának elismert kutatója.

1947-től 2016-ig Klein György sejtbiológus, immunológus, onkológus felesége.

Életútja

Zsidó származása miatt a második világháború végóráit Budapesten bujkálva vészelte át, majd 1945-ben beiratkozott a Szegedi Tudományegyetem orvosi karára. Tanulmányaival rövid idő után felhagyott, hogy színésznő lehessen, de csakhamar ismét orvosi tanulmányokat folytatott, ezúttal a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán. 1947-ben összeházasodott fiatal pályatársával, Klein Györggyel, akit 1948 elején követett svédországi emigrációjába.

1948-tól a stockholmi Karolinska Intézet citológiai tanszékén, Torbjörn Caspersson mellett kapott asszisztensi állást, s az ugyancsak az intézetben dolgozó férje egyik legközelebbi munkatársa lett. Orvostudományi oklevelét is itt szerezte meg 1953-ban. 1979-től 1993-ig a Karolinska Intézet daganatbiológiai intézetének professzoraként tevékenykedett, 1993 óta professor emerita címmel a Karolinska Intézet Mikrobiológiai és Daganatbiológiai Központjában, a férje által vezetett kutatócsoportban dolgozik.

Munkássága

Kutatásai elsősorban a rákos megbetegedések immunológiai vonatkozásaira, a szervezet védekezési mechanizmusaira, az immunreakciókban részt vevő citotoxikus, azaz sejtkárosító folyamatokra irányulnak. Az elsők között ismerte fel az emberi ellenanyagok termeléséért felelős B-sejtek felületén lévő immunglobulin antigénkötő funkcióját. Ugyancsak úttörő szerepet töltött be a tumorsejteket pusztító természetes citotoxikus T-sejtek (más néven killersejtek) immunológiai szerepének vizsgálatában.

Több Évtizedig férje, Klein György közvetlen munkatársaként végezte tudományos munkáját. Közös kutatásaik eredménye a nyirokszövetrákot okozó Epstein–Barr-vírus daganatképző képességének feltárása, valamint a Burkitt-limfóma fellépésekor a limfómákban (nyirokrendszeri daganat) és a limfocitákban lezajló kromoszómatranszlokáció felismerése. Ez utóbbi kapcsán bebizonyították, hogy a transzlokáció aktiválja a celluláris onkogéneket, ezzel megindítja a sejtek rákos átalakulását.

A Seminar in Cancer Biology című szakfolyóirat főszerkesztője. Több magyar költő – például Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós, Kányádi Sándor – verseit ültette svédre.

Társasági tagságai és elismerései

1987-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagjává választották, 1993-tól a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 1986 és 1993 között az orvosi és fiziológiai Nobel-díj-bizottság tagja volt, emellett a Magyar Mikrobiológiai Társaság, 1985-től a Magyar Immunológiai Társaság, 1991-től az Izraeli Immunológiai Társaság tiszteletbeli tagja.

1960-ban férjével, Klein Györggyel megosztva Bertha Goldblatt Teplitz-díjat, 1975-ben a New York-i Rákkutató Intézet (Cancer Research Institute) Tumorimmunológiai Díját, 1978-ban Björken-, 1983-ban pedig Erik Fernström-díjat vehetett át. 1993-ban a Nebraskai Egyetem, 2003-ban az Ohiói Állami Egyetem díszdoktorává avatták.

Főbb művei

• Transformation of solid into ascites tumors. Stockholm, 1955, 40 p.
• Histocompatibility changes in tumors. in: Journal of Cellular and Comparative Physiology 1958. 52:125–168. (Klein Györggyel)
• Antigenic properties of lymphomas induced by the Moloney agent. in: Journal of the National Cancer Institute 1964. 32:547–568. (Klein Györggyel)
• How one thing has led to another. in: Annual Review of Immunology 1989. 7:1–33. (Klein Györggyel)

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. 588. o. ISBN 978-963-1787-283  
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 686. o.
• Gergely János: Klein György és Éva 80 évesek. in: Magyar Tudomány 2005. 12. sz.
• Életrajzi vázlat a Karolinska Intézet honlapján