Kkonminam

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I Minho, a Boys Over Flowers sorozat „virágfiúja”[1]

A kkonminam (hangul: 꽃미남) koreai kifejezés, szó szerinti jelentése „virágférfi” (꽃 kot: virág; 미남 minam: jóképű férfi).[2] A Naver szótárának meghatározása szerint olyan férfiakat jelöl, „akik olyan szépek, mint egy virág”, illetve az angol pin up boys kifejezéshez hasonlítja.[3] A kifejezés a 2000-es években jelent meg a koreai populáris kultúrában és gyakori jelzője a K-pop-idoloknak.[2] Szorosan kapcsolódik a nyugaton ismert metroszexualitás fogalmához,[4] azonban egyes elméletek szerint a koreai jelenség a nyugatitól függetlenül, más okokból alakult ki.[5] A kkonminamok rendszerint rendkívül szép arcú, kifinomult ízlésű, divatkövető férfiak, akik sok figyelmet fordítanak a külsejükre és sminket is viselnek (például púdert, szájfényt).[2] Tipikus kkonminamként tartják számon például I Dzsungit, Pe Jongdzsunt, Kim Hjondzsungot, Csang Gunszokot, Kim Dzsedzsungot, G-Dragont, a SHINee és a Super Junior együttesek tagjait.[2][4] A koreai hullámnak köszönhetően a „virágférfiak” világszerte népszerűek.[1]

Kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bisónen mangarajz
Kim Hjondzsung a koreai The Face Shop kozmetikai cég arcaként

A koreai társadalom hagyományosan szigorúan patriarchális, azaz férfiközpontú.[6] Az 1990-es évek végéig a médiában megjelenített férfikép ennek megfelelően az úgynevezett macsó vagy „kemény legény” volt, melyet olyan színészek képviseltek, mint Cshö Minszu (최민수) vagy Pak Szangmin (박상민). Ekkor jelentek meg a médiában az első „virágfiúk”. A szó eredete valószínűleg a japán bisónen mangákra vezethető vissza, ahol a férfi szereplőket nőies vonásokkal ábrázolják, gyakran virágos háttérrel. Kim Jonghi szerint a kkonminamok nem elnőiesedett férfiak, hanem „a férfi-női szexuális identitások kereszteződéséből” jöttek létre. A bisónen mangák hatására létrejött koreai szundzsong manhva (순정만화) képregények főhősei tipikus kkonminamok: magas, hosszú lábú, csinos arcú, kedves mosolyú fiatal férfiak. Ezeket a képregényeket kifejezetten nőknek rajzolják, nem csak Koreában, de Japánban is.[7]

A kkonminam-jelenséget szokás összehasonlítani a nyugaton ismert, hasonló metroszexualitással, azaz a divattudatos, megjelenésére odafigyelő városi férfival, akiknek tipikus képviselője David Beckham.[8] James Turnbull, a téma szakértője szerint azonban a nyugati metroszexualitás nem közvetlen kiváltója a koreai jelenségnek, mivel a metroszexualitás felbukkanásakor Korea még sokkal zártabb társadalom volt ahhoz, hogy ilyen mértékben importálja a külföldi kultúrát. Turnbull úgy véli, az 1997-es ázsiai gazdasági válság, valamint a Japánnal közösen rendezett 2002-es labdarúgó-világbajnokság játszott nagy szerepet a férfiakról kialakított kép drasztikus változásában. E szerint az elmélet szerint a gazdasági válság lehetővé tette egyrészt a nyitást a korábban tiltott japán kultúra felé, ami többek között a bisónen mangákat is magával hozta, valamint megnövelte a nők szerepének fontosságát a társadalomban. A gazdasági válságban elbukott „macsó” kenyérkereső férfiak helyett a nők a feléjük nyitottabb, érzékenyebb, femininebb vonásokkal rendelkező férfiak iránt kezdtek érdeklődni. Ugyancsak közrejátszhatott, hogy a koreai nők a 21. században már szabadabban merik nyilvánosan felvállalni a vágyaikat. A kkonminamok megjelenése egyszersmind a férfitest szexuális tárgyként való kezelésével is együtt járt, ahogy egyre gyakoribbak lettek a videoklipekben és a reklámokban a meztelen felsőtestek.[5][6][9] Kim Hjonmi, a Jonsze Egyetem professzora szerint a jelenség terjedése annak köszönhető, hogy a koreai nők függetlenebbek és öntudatosabbak és „megengedhetik maguknak, hogy válogassanak a partnerek között”, ami arra kényszeríti a férfiakat, hogy megfeleljenek a támasztott elvárásoknak.[8]

Dr. Sun Jung, a jelenség egyik kutatója a kkonminamokat a tágabb „pán-kelet-ázsiai puha férfiasság” körébe sorolja, a jelenség ugyanis más kelet-ázsiai országokban is jelen van,[1] Japánban például többek között a SMAP és az Arashi együttesek, Tajvanon pedig az F4 együttes képviseli.[7]

Hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kkonminamok megjelenése generációs szakadékot idézett elő a 21. századi fiatalok és szüleik között: „a kifinomult frizura, a fiatal férfiak és gyerekek ruháinak pasztellszínei, a bőrápolásra fordított figyelmük […] éles ellentétben lehet apáik megfontolt megjelenésével.”[10] A nők kkonminamok iránti érdeklődése és a társadalmi változások hatására a fiatal koreai férfiak igényesebben kezdtek öltözködni, több figyelmet fordítanak a fitneszre, a bőrápolásra és a sminkelésre. Számos férfi rendszeresen használ alapozót, BB-krémet, különféle bőrápoló kozmetikumokat.[8] Emellett a modern Dél-Koreában a tökéletes bőr, az ápolt megjelenés a társadalmi és a munkaerő-piaci siker egyik alapkövének számít. A szórakoztatóipar és a reklámok alakította trendek is arra ösztönzik a férfiakat, hogy többet foglalkozzanak a külsejükkel és használjanak sminktermékeket.[11] A termékeket kifejezetten heteroszexuális férfiak is vásárolják. A trend utat nyitott a plasztikai sebészetnek is, valamint megjelentek a kifejezetten férfiakkal foglalkozó kozmetikai szalonok, drogériák is.[8][12]

Az országban 2011-ben csaknem 500 millió dollárt költöttek a férfiak kozmetikumokra, ami a világpiaci eladás 21%-a. A legnagyobb koreai kozmetikai cég, az Amorepacific becslése szerint 2012-ben ez az összeg meghaladta a 885 millió dollárt.[11]

Megjelenése a kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2AM együttes egy tipikus egjo-kifejezés közben

A kkonminam-imidzs népszerűsítésében nagy szerepet játszanak a K-pop-sztárok és a koreai televíziós sorozatok, melyekben egyre inkább a „virágférfi”-szépségű színészek kapnak főszerepet. Sokszor maga a sorozat címe is jelzi mindezt (Boys Over Flowers, Minamisinejo, Flower Boy Ramyun Shop, Flower Boys Next Door). Ezek az énekesek, színészek rendszeresen reklámoznak kozmetikumokat és mind a nők, mind a férfiak csodálják őket a tökéletes megjelenésű bőrükért. Egyes „virágfiúk” nem csak feminin megjelenésűek, de a rajongóknak való megfelelés miatt gyakran viselkednek fiatal lányokra jellemző „cuki” vagy kavaii módon, amit Koreában egjonak (애교) hívnak. Ilyen viselkedéséről híres például Kim Hicshol (Super Junior) vagy Cso Gvon (2AM). A kkonminam hírességek jellemzője, hogy egyszerre képesek nőiesen szépek és férfiasan vonzók lenni.[4] Catherine Deen (Yahoo!) szerint:

[V]an valami abban, ha egy jóképű férfi megpróbál úgy viselkedni, mint egy nő, valahogy vonzóbbá teszi. Valamiért létezik egy megmagyarázhatatlan és ellenállhatatlan vágy a nőkben, hogy megcsipkedjék a virágfiúk pofiját, akárhányszor „cukin” viselkednek. Ami fontos azonban, hogy belássuk, ezek kizárólag a szórakoztatást szolgálják.[4]

A kkonminam-imiddzsel rendelkező idolsztárokkal szemben jött létre a csimszungdol (짐승돌, „bestiális idol”) fogalma, amit olyan hírességekre alkalmaznak, akik férfiasabb, macsóbb megjelenést részesítik előnyben, mint például a 2PM vagy a Beast együttesek.[7]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Sun, Jung.szerk.: Daniel Black, Stephen Epstein and Alison Tokita: CHOGUKJEOK PAN-EAST ASIAN SOFT MASCULINITY, Complicated Currents: Media Flows, Soft Power and East Asia. Monash University ePress (2010). Hozzáférés ideje: 2012. december 15. 
  2. ^ a b c d Maliangkay, Roald (2010.). „The effeminacy of male beauty in Korea”. The Newsletter (55). Hozzáférés ideje: 2012. december 16.  
  3. 꽃미남 (koreai és angol nyelven). Naver szótár. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
  4. ^ a b c d Understanding the lure of ‘Flower Boys’. Yahoo! Philippines, 2011. november 30. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
  5. ^ a b Turnbull, James: Korea’s “Flower Men”: Where’s the Beef?. The Grand Narrative, 2009. április 6. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
  6. ^ a b Turnbull, James: Flower Men: The Hot Topic of 2009?. The Grand Narrative, 2009. április 3. (Hozzáférés: 2012. december 15.)
  7. ^ a b c Sun, Jung. Korean Masculinities and Transcultural Consumption: Yonsama, Rain, Oldboy, K-Pop Idols. Hong Kong University Press, 57-60. o (2011). ISBN 9888028669. Hozzáférés ideje: 2012. december 16. 
  8. ^ a b c d Mirror, Mirror.... Time, 2005. október 24. [2005. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva].
  9. Turnbull, James: Korean Women and the 2002 World Cup: The REAL origins of the kkotminam craze. The Grand Narrative, 2008. július 23. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
  10. Downturn Spawns Flower Men Wind. Korea Times, 2009. április 3. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
  11. ^ a b The 'flower boys' of South Korea who spend more on beauty products than any other men in the world. Daily Mail, 2012. szeptember 17. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
  12. Korean 'Flower Men' Buy 20% of the World's Cosmetics for Men. ABC News, 2012. szeptember 27. (Hozzáférés: 2012. december 16.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]