Királyok völgye 45
Királyok völgye 45 | |||||
Uszerhat temetkezési helye | |||||
Uszerhat kanópusza a sírból | |||||
Elhelyezkedés | Királyok völgye, keleti völgy | ||||
Felfedezés dátuma | 1902. február 25. | ||||
Feltárta | Howard Carter | ||||
Itt talált múmia | 4 (Uszerhat +1, Mereszhonsz +1) | ||||
é. sz. 25° 44′ 25″, k. h. 32° 36′ 11″25.740281°N 32.603061°E | |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyok völgye 45 témájú médiaállományokat. |
A Királyok völgye 45 (KV45) egy egyiptomi sír a Királyok völgye keleti völgyében, a fő vádi délkeleti ágában. Egy, a XVIII. dinasztia idején élt nemesember, Uszerhat sírja. Uszerhat Ámon földjeinek felügyelője volt IV. Thotmesz idején vagy III. Amenhotep uralkodása elején. A sír egy kb. 3 méter mély aknából és egy díszítetlen kamrából áll, hossza 5,8 m, területe 20,09 m².[1]
A XXII. dinasztia idején, I. Oszorkon uralkodása alatt újrahasznosították, ekkor Mereszhonsz, Ámon házának ajtónállója temetkezett ide,[2] akinek nevét egy kis, fekete mészkő szívszkarabeuszon találták meg múmiáján.[3]
Felfedezésekor a sír körülbelül egyharmadáig törmelékkel volt tele, a beáradó víz nagy kárt tett benne. Carter nem tudta kiemelni a két, XXII. dinasztia korabeli múmiát, Mereszhonszot és az ismeretlen nevű női múmiát, csak Uszerhat XVIII. dinasztia kori temetkezésének egyes tárgyait, például a kanópuszedények, két fa usébtidoboz és pár usébti töredékeit. 1992-ben Donald Ryan tárta fel a sírt, és találta meg az eredeti temetkezés koporsóinak több száz darabját, melyben kárt tett a víz, valamint legalább 44 durva kialakítású agyag usébtifigura darabjait. Az eredeti temetkezéshez is két múmia tartozott.[3] A bejáratot jelenleg fémrács fedi, köré alacsony falat emeltek, hogy ne árassza el a víz.[1]
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Theban Mapping Project: KV45. [2008. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 14.)
- ↑ Porter, Bertha and Moss, Rosalind, Topographical Bibliography of Ancient Egyptian Hieroglyphic Texts, Statues, Reliefs and Paintings Volume I: The Theban Necropolis, Part 2. Royal Tombs and Smaller Cemeteries, Griffith Institute. 1964, pg 563
- ↑ a b Reeves–Wilkinson, p.184