Királyhágómelléki református egyházkerület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Királyhágómelléki Református Egyházkerület szócikkből átirányítva)
Királyhágómelléki Református Egyházkerület
Vallás keresztény
Felekezet református
Eredet Tiszántúli Református Egyházkerület
Lelkészi vezető Ft. Csűry István
Tisztsége püspök,
zsinati lelkészi elnök
Nemlelkészi vezető Varga Attila
Tisztsége főgondnok,
zsinati világi elnök
Tagság kb. 200 000
Nyelv magyar
Alapítva 1920
Státusz A Romániai református egyház egyházkerülete
Fő terület Partium
Bánság
Máramaros
Székhely Nagyvárad

A(z) Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos honlapja

A királyhágómelléki református egyházkerület (KRE) a romániai református egyház két egyházkerületének egyike, a Partium egyházközségeit foglalja magába. Tíz egyházmegye mintegy 200 ezer református híve tartozik hozzá. Jelenlegi püspöke Ft. Csűry István, főgondnoka Varga Attila.

Története[szerkesztés]

A királyhágómelléki református egyházkerület a református egyház viszonylag fiatal egyházkerületei közé tartozik. A kárpátaljaihoz hasonlóan a trianoni békeszerződés következtében jött létre 1921. augusztus 16-án[1] a magyarországi központról (Debrecen) való leválasztással. Hagyományosan a teljes Királyhágómelléki Református Egyházkerület a Tiszántúli Református Egyházkerület része volt, Trianon után azonban 183 egyházközség Romániához került. Ez szükségessé tette egy új egyházkerület létrehozását, mivel az erdélyi egyházkerület már így is meglehetősen nagy volt (lélekszámát és területi kiterjedését tekintve ma is mintegy kétszerese a királyhágómellékinek).

Az 1920 után alakult egyházkerület központja Nagyvárad lett, első választott püspöke pedig Sulyok István, korábbi bihari esperes. A román állam csak 1926-ban ismerte el az egyházkerületet.[1] Sulyok István nagyváradi püspök és Nagy Károly kolozsvári püspök kemény harcot vívott az asszimiláló és a diszkriminatív román politika ellen. Az állam a Romániai Református Egyház létét is fenyegette és veszélyeztette a hívek vallási és nemzeti identitását. Az egyház számára legfájdalmasabb csapás az volt, hogy a nacionalista román állam jogtalanul kisajátította az egyház ingatlanait és megszüntette a felekezeti oktatás fejlett szervezeti rendszerét.

A KRE létrejötte után a két romániai püspökség egy közös országos zsinati rendszerbe szerveződött, az egyház egyetlen teológiai egyeteme pedig a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet maradt. Ettől kezdve itt képezték a Királyhágómelléki Egyházkerület lelkészeit is (korábban többségük Debrecenben tanult).

A bécsi döntések nyomán az egyházkerület híveinek és egyházközségeinek nagyobb része újra Magyarországhoz került, csakúgy mint az Erdélyi egyházkerület esetében. A világháború hatalmas veszteségeket hozott az egyházkerületnek is. Nemcsak hősi halált halt híveit (illetve a zsidótörvények hatálya alá esőket) veszítette el, de bombatalálat érte számos fontos templomát, épületét is.

A második világháború után Partium is újra Romániához került, az egyházkerület pedig Nagyváradi Református Egyházkerület néven szerveződött újjá (az erdélyi pedig Kolozsvári Református Egyházkerület néven). Noha lezajlanak a vezetőválasztások (püspök: Csernák Béla, főgondnok Thúry Kálmán, főjegyző Arday Aladár), az új vezetést sem ismeri el a román állam.

A temesvári református parókia épülete: a rendszerváltó események kiindulópontja

Az 1948-as kommunista hatalomátvétellel megkezdődik a legsúlyosabb hányadtatások időszaka. A kommunizmus valamennyi romániai egyház fejlődésének gátat vetett, de a legsúlyosabban a magyar történelmi egyházakat és a román görög katolikus egyházat sújtotta. A legsúlyosabb csapás a 48-as államosítás volt, melynek során az egyházak elvesztették minden vagyonukat, és valamennyi intézményüket (csupán a templomi szolgálat folytatódhatott, súlyos korlátozások és állandó ellenőrzés mellett). A KRE ekkor veszítette el a nagy multú Zilahi Református Gimnáziumot, a Szatmárnémeti Református Gimnáziumot, a Lorántffy Zsuzsanna Református Leánynevelő Intézetet Nagyváradon, és még számos más történelmi intézményét. 1952-ben és még inkább 1956-ban számos református és más kisebbségi egyházhoz tartozó lelkészt letartóztattak. Az ateista ideológia és diktatúra kora kezdődött el. Az egyházkerület folyamatosan ki volt téve az egyházakba is beépülő, és azokat folyamatos megfigyelés alatt tartó Securitate nyomásának. Ebben a korszakban Papp László volt az egyházkerület püspöke.

A rendszerváltozás, és főként az azt megelőző temesvári események fokozottan érintették az egyházkerületet, amennyiben a temesvári hívek és lelkészük, Tőkés László voltak a rendszerváltó események kirobbantói. A demokratikus átrendeződés utáni első püspöke is Tőkés László volt az egyházkerületnek, 2009-ig, amikor felfüggesztette utolsó mandátumát, mivel EP-képviselővé választották a Romániai Európa Parlamenti Választásokon.

2009-től Csűry István áll az egyházkerület élén, előbb megbízott püspökként, majd - a 2010-es tisztújítás óta - választott püspökként.

A rendszerváltozástól napjainkig[szerkesztés]

A rendszerváltozás után az egyházkerület újra Királyhágómelléki Református Egyházkerület néven működhetett tovább (az erdélyi egyházkerület is visszanyerte egykori nevét), legfőbb feladata pedig a demokrácia első éveiben-évtizedében erősödő román nacionalizmus elleni fellépés, a megmaradás biztosítása, és egykori intézményeinek, szervezeteinek újjáalapítása volt. Hamarosan sikerült újjáalapítani a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumot Nagyváradon, a Szatmárnémeti Református Gimnáziumot, és létrehozták a Partiumi Keresztény Egyetemet is. Nagy nehézségek árán a nagy multú Zilahi Wesselényi Református Kollégiumot is újjáalapították - ez az egyetlen olyan gimnáziuma az egyházkerületnek, mely máig nem vehette birtokba történelmi épületét. Az egyházkerület folyamatosan küzd elkobzott ingatlanainak visszaszerzéséért, lehetőleg egyházi célokra való használatukért.

Az egyházkerület püspökei (alapítása óta)[szerkesztés]

Tőkés László, politikus, korábbi királyhágómelléki püspök

Jelene[szerkesztés]

Vezetőség[szerkesztés]

Egyházmegyéi[szerkesztés]

A KRE egyházmegyéi

A Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek kilenc egyházmegyéje van:

Intézmények[szerkesztés]

A Szatmári Református Egyházmegye Esperesi Hivatalának is otthont adó Szatmárnémeti Református Gimnázium épülete a Kálvin-téren

Oktatási intézmények[szerkesztés]

Szociális intézmények[szerkesztés]

Cigánymisszió[szerkesztés]

A nagybányai református templom

Sajtó[szerkesztés]

Zsinat[2][szerkesztés]

Az ákosi református templom kapuja - egyike az ország legrégebbi román stílusú templomainak
A krasznai református templom

A romániai református egyház zsinatában a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek méretéhez képest vannak képviselői, püspöke zsinati elnök-püspök. A Királyhágómelléki Egyházkerület a zsinati állandó tanácsa és zsinati bizottságai:

Zsinati Állandó Tanács[szerkesztés]

Lelkészi rendes tagok:

  • Lukács József
  • Sípos István

Presbiteri rendes tagok:

  • Székely Sz. István
  • Koszorús István

Lelkészi póttagok:

  • Veres-Kovács Attila
  • Mikló Ferenc

Presbiteri póttagok:

  • Török Ferenc
  • Kovács Béla

Fegyelmi Bizottság[szerkesztés]

Lelkészi rendes tagok:

  • Gellért Gyula

Presbiteri rendes tagok:

  • Bara Csaba
  • Czaholi Tibor

Lelkészi póttagok:

  • Sípos Miklós
  • Varga Károly

Presbiteri póttagok:

  • Kovács Jenő

Kánonjogi Bizottság[szerkesztés]

  • Sípos Miklós
  • Varga Károly
  • Dr. Hermann János
  • Máthé Edit

Más bizottságok: Zenei Bizottság, Nevelésügyi Bizottság, Teológiai, Ökumenikus Bizottság, Misszió-Diakóniai Bizottság, A kommunista titkosszolgálattal való együttműködést vizsgáló Átvilágító Bizottság

Más szervezetek, testületek[szerkesztés]

  • CE-mozgalom (számos egyháztag és lelkész tagja van a kegyességi mozgalomnak - hivatalos betagozódása az egyházkerületbe és a református egyházi hierarchiába azonban még vita tárgya[3])

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Romániai katolikus, erdélyi protestáns és izraelita vallási archontológia. Összeállította Jakubinyi György. 3. jav. és bőv. kiadás. Kolozsvár: Verbum. 2010. 135–136. o. ISBN 9786068059259  
  2. http://portal.reformatus.ro/adatok/zsinat/2007-02-12-zsinati-bizottsagok.htm
  3. http://stud-theol.blogspot.com/2010/11/mi-ce-szovetseg-interju-visky-istvan.html

Források[szerkesztés]