Kertész Mór
| Kertész Mór | |
| Született | Kohn Mór 1874. április 1. Csapi |
| Elhunyt | 1920. július 31. (46 évesen) Budapest |
| Szülei | Weisz Karolina, Kohn Simon[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kertész Mór, 1916-ig Kohn[2] (Csapi, 1874. április 1. – Budapest, 1920. július 31.) lakatossegéd, forradalmár, a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a csepeli forradalmi törvényszék elnöke.
Élete[szerkesztés]
Kohn Simon falusi kovácsmester és Weisz Karolina fia. Édesapja fiát kovácsinasnak adta, annak 10 éves korában egy vándorkovács mellé. Kertész Mórt 1895-ben besorozták, tüzérként szerelt le 25 évesen, és egy zágrábi ágyúgyárban kezdett dolgozni. 1900-ban felkerült a fővárosba, ahol géplakatosként dolgozott a Ganz-Danubius művekben. Már fiatalon bekapcsolódott a szociáldemokrata mozgalomba, a vérvörös csütörtökön való részvétele miatt azonban munkahelyéről elbocsátották. Ezután a csepeli Weiss Manfréd Művekbe került, ahol hamarosan az üzem egyik bizalmija lett. 1913-ban Csepere költözött, szerepet vállalt az itteni munkások szervezésében. Az őszirózsás forradalom alatt illegálisan megalakult csepeli munkástanács tagja, a következő év januárjában pedig részt vett a Weiss Manfréd gyár üzemi tanácsában, illetve a csepeli MSZDP-szervezet irányításában is. Az 1919. március 21-én kikiáltott Magyarországi Tanácsköztársaság alatt először a csepeli direktórium előbb lakásügyeket intéző biztosa, majd elnöke lett. Áprilisban a csepeli forradalmi törvényszék elnökeként folytatta tevékenységét, míg júniusban a ráckevei ellenforradalom leverését irányította. A proletárdiktatúra bukása előtti napon 1919. július 31-én délben letartóztatták hivatali hatalommal való visszaélés vádja miatt, ám a Budapesti Forradalmi Törvényszék még aznap szabadlábra helyezte.[1] A bukás után rövid ideig a Dunántúlon bujdokolt, ám ismét letartóztatták, majd kötél általi halálra ítélték és kivégezték.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Fogolytörzskönyv. Arcanum. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 30.)
- ↑ A Belügyminisztérium 1916. évi 71623. sz. rendelete. MNL-OL 30797. mikrofilm 1016. kép 2. karton.
Források[szerkesztés]
- Kertész Mór. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
- Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. 286. o. ISBN 963 09 0412 8
- A szocialista forradalomért: A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Szerk. Bakó Ágnes. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1975. ISBN 9630902435
További információk[szerkesztés]
- Csepel szikrái. Sorsok, emberek a századfordulótól a felszabadulásig. Szerk. Csepeli Szabó Béla, Czakó Sarolta. Bp., MSZMP Csepel Vas- és Fémművek Bizottsága, 1970.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Csepel története. Budapest, 1965. 224, 244-245, 256, 260-261. p.